A lélek említett képességei, mint mondottuk, egyes élőlényekben mind megvannak, másokban csak egy részük, némelyekben pedig csak egyetlenegy van meg. Az említett képességek pedig ezek: táplálkozó-, érzékelő-, törekvő-, helyváltoztató mozgást előidéző, gondolkodóképesség. A növényekben csak a táplálkozó rész van meg, más élőlényekben ez is és az érzékelőképesség is. Ha pedig az érzékelés megvan egy élőlényben, akkor törekvőképessége is lesz: a törekvés ugyanis vágy, indulat és kívánság. Az összes állat rendelkezik legalább az érzékek egyikével, a tapintással. Amiben pedig jelen van az érzékelés, abban a gyönyör- és fájdalomérzet, és a kellemes és a fájdalmas érzékelése is megtalálható; amikben pedig ezek megvannak, azokban vágy is jelentkezik: ez ugyanis a kellemesre irányuló törekvés. Az állatok továbbá a táplálék érzékelésének képességével is rendelkeznek: a tapintás ugyanis a táplálék érzékelése, mert minden élőlény szilárd és folyékony, meleg és hideg anyagokkal táplálkozik, a tapintás pedig ezeknek a minőségeknek az érzékelése, az érzékelés többi tárgyára járulékosan vonatkozik csupán. A zaj ugyanis, vagy a szín vagy a szag semmivel se járul hozzá a táplálkozáshoz, az íz ellenben a tapintható minőségek egyike. Az éhség és a szomjúság vágyódás, mégpedig az éhség a száraz és meleg utáni, a szomjúság a hideg és cseppfolyós utáni vágyódás; az íz pedig mintegy fűszere ezeknek. Ezt a kérdést később alaposan tisztáznunk kell,101most csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy amely élőlények rendelkeznek tapintással, azokban jelen van a törekvés is. A képzeletet illetően nem világos a dolog, és későbbi vizsgálódásra szorul.102