A személyiség szó a mindennapokban az ember tulajdonságainak kifejezésére szolgál. Annak ellenére, hogy érezzük a személyek közötti tulajdonság, viselkedés, gondolkodásbeli különbözőségeket, mégis a legegyszerűbb megértés felé tereljük gondolatainkat, megpróbálunk hasonlóságokat felfedezni és kategorizálni. Gondolkodásunkat általában megkönnyíti, ha kategóriákat, csoportokat alkotunk, ezt próbáljuk megtenni az ismerőseink tulajdonságait illetően is. Korábban számos definíció született a személyiség meghatározását illetően, azonban nem egyöntetűen elfogadott egyik sem. A személyiség fogalmával egyfajta állandóságot szeretnénk meghatározni a másik viselkedésében. Az állandóság lehet időbeli, vagy helyzethez kötött egyaránt. Gordon Allport 1961-es személyiség definíciója alapján a személyiség egyfajta szerveződés, rendszer szinten lehet értelmezni. Aktív folyamatnak tekinthető és összekapcsolható a fizikai testtel. A személy látásmódját, a világban való eligazodását meghatározza. Emellett pedig az egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy sokféleképpen megjelenhet (Carver–Scheier, 2006). „A személyiség a személyen belüli pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amely a személyre jellegzetes viselkedés-, gondolat- és érzésmintázatokat létrehozza” (Carver–Scheier, 2006, 31‒31). A személyiség elméleti kereteit ugyancsak nehéz lefektetni, hiszen a különböző nézőpontok kiegészíthetik egymást, de akár versenghetnek is egymással. A következőkben hétféle nézőpontot foglalunk össze röviden, amelyek megértése szükséges lesz a különböző személyiség elméletek megértéséhez.