Berzeviczy Klára

A német felvilágosodás és klasszika irodalma


Deizmus

Az ugyancsak elsősorban Angliában fellépő deizmus a racionalista gondolkodásmódhoz akar igazodni. A deista világnézet alapítójának Lord Herbert Cherburyt tekintik. Ezzel a felfogással is összekapcsolható az újkorban elterjedő természetes vallás (religio naturalis) kifejezés. Azt a vallást jelenti, amely a hit segítsége nélkül, pusztán az ész alapján felismert Isten iránti – ugyancsak pusztán ésszel felismert – kötelességek teljesítésében merül ki, tehát nem tartalmaz olyan előírásokat, amelyek ne lennének minden épelméjű felnőtt ember számára hit és különleges kinyilatkoztatás nélkül is beláthatóak, kortól és földrajzi helytől függetlenül. Egy ilyen vallás elvi lehetőségét a katolikusok is vallják. Tehát, noha maga a „religio naturalis” kifejezés viszonylag új keletű, azt, amit jelöl, a katolicizmus korábban is lehetségesnek tartotta. Az újkorban aztán katolikus szerzők is használni kezdték ilyen értelemben a „religio nauralis” kifejezést. Van azonban egy igen lényeges különbség a katolikus és a deista álláspont között a természetes vallás vonatkozásában. A deisták szerint az egész vallás kimerül ebben az ésszel levezethető természetes vallásban; az, amit ez nem tartalmaz, irracionális, hamis, babonás hiedelem, vagy legalábbis lényegtelen az ember valódi céljainak szempontjából. A katolikus álláspont szerint viszont e természetes vallás kiegészítendő a kinyilatkoztatásból nyert ismeretekkel, amelyek nem észellenesek, csak észfelettiek, s így eljutunk a természetfeletti valláshoz, vagyis a kereszténységhez.

A német felvilágosodás és klasszika irodalma

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 236 0

Jelen munka elsősorban magyar szakos hallgatók számára készült azzal a céllal, hogy a német irodalomtörténet egyik fontos korszakáról áttekintést nyújtson a számukra, így nemcsak történelmi időhatárok, de terjedelmi korlátok is megszabták a lehetőségeket, így nem tér ki minden lírai műre, és a drámák közül is csak válogatást ad.

A XVIII. század a modern történettudomány szerint a változások korát jelenti, hiszen e század végét a régi európai társadalom szellemi, társadalmi és politikai rendjének krízise jellemzi. Az odáig vezető út azonban már a XVII. század végén elkezdődött. Ez az a korszak, amely elindítja a modern korhoz vezető folyamatokat. A XVIII. századot kettősség jellemzi: a múltból örökölt struktúrák és intézmények még állnak az egyik oldalon, de a másik oldalon a korszellem a változás irányába mutat, és az újkor igazi kezdetét jelzi. A XVIII. század második felében a német területeken olyan társadalmi viszonyok és intézmények alakultak ki, melyek az irodalmi életre a mai napig jelentős hatást gyakorolnak. Az átalakulás különféle folyamatait összefoglaló néven „felvilágosodás”-nak szokás nevezni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/berzeviczy-a-nemet-felvilagosodas-es-klasszika-irodalma//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave