Kisdi Barbara

A kulturális antropológia története, elméletei és módszerei


Az antropológia elméleti és módszertani dilemmái

1986-ban jelent meg James Clifford és George E. Marcus szerkesztésében a Writing Culture című tanulmánygyűjtemény (Clifford–Marcus, 1986), amely óriási vitákat kavart a diszciplínán belül. Tette ezt elsősorban azzal az alapállással, amely megkérdőjelezte az antropológiai kutatásmódszertan messzemutató lehetőségeit, illetve a nyugati kutatók által írt etnográfiák hitelességét. Clifford máshol (2001) felvetette a kérdést, hogy vajon Malinowski terepmunkáján mi is történt valójában? Vajon Malinowski, aki megvetette a résztvevő megfigyelés alapjait és lefektette módszertani szabályait, „lejött a teraszról”, és egy trobriandi falu közepén a főnök kunyhója mellett felállította a sátrát, vajon tényleg megfigyelőként tudott jelen lenni? Vagy esetleg éppen ő volt az, akit megfigyeltek? S vajon a lokalizált vizsgálatot, a behatárolt helyszínt, az ott tapasztaltakat mennyiben azonosíthatjuk magával a kultúrával? Vajon nem mond-e ellent a holisztikus szemléletmódnak az a felfogás, amely a hagyományos etnográfia esetében marginalizálja a terepet azzal, hogy kiszakítja egy regionális, országos, globális viszonyrendszerből, és nem veszi figyelembe a „kultúra” külső kapcsolatait és helyváltoztatásait? Ahogy James Boon is írja: „amit balinéz kultúrának hívnak, sokszerzős kitalálás, történelmi alakulat, amit bevezettek, politikai konstrukció, elmozduló paradoxon, folytonos fordítás, embléma, márkajelzés, a szembeálló identitások nem-konszenzuális egyeztetése és még sok minden más” (Boon, 1990, idézi Clifford, 2001).

A kulturális antropológia története, elméletei és módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 257 5

A jegyzet abból a tapasztalatból született, hogy – noha számos kitűnő és hasznos könyvre és publikációra támaszkodhatunk – nincsen olyan összefoglaló írásmű, amely a kulturális antropológia történetét, elméleteit és alapvető módszertanát magyar nyelven teszi közzé. Sokkal gyakoribbak az olyan tematikájú könyvek, amelyek az antropológiai kutatás jellemző területein haladnak végig (mint Hollós Marida [1995] vagy Thomas H. Eriksen [2009] könyve), illetve van olyan (mint Paul Bohannan és Mark Glazer Mérföldkövek a kulturális antropológiában [1997] című kötete), amely neves antropológusok több híres művéből közöl szemelvényeket. Ezek a könyvek nagy segítséget nyújtanak az antropológia megértésében, jelen jegyzet is erősen támaszkodik rájuk, de a nem antropológia szakos hallgatóknak túlontúl szerteágazónak (és talán túlságosan nagy falatnak) bizonyultak.

Fontos hangsúlyozni, hogy a jegyzet nem antropológia szakos hallgatók számára készült, hanem olyan bölcsészek és társadalomkutatók részére, akik a kulturális antropológiát abból a célból hallgatják, hogy szemléletmódjukat szélesítsék, az ember „kreatív sokszínűségét” (Leach, 1996: 149) megismerjék.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kisdi-a-kulturalis-antropologia-tortenete-elmeletei-es-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave