Kisdi Barbara

A kulturális antropológia története, elméletei és módszerei


A kulturális diffúzionizmus

Míg a kulturális jellegzetességek magyarázatát az evolucionista nézet szerint a fejlődés adja, addig egy osztrák–német paradigma arról beszélt, hogy a kulturális hasonlóságok és különbözőségek magyarázatát sokkal inkább a történelmi elterjedés adja meg. Bár az irányzat, amely 1900 és 1930 között élte virágkorát, a német nyelvterületen kívül soha nem került be a fősodorba. Mindazonáltal hatása az angol nyelvterületen is érezhetővé vált, majd az 1990-es években a globalizációelméletekben kapott újra jelentőséget, amikor azt próbálták megmagyarázni, hogy a modern „globális jelenségek” milyen módon kerülnek kölcsönhatásba a helyi kultúrákkal. A diffúzionista elmélet kritikusai nem azt vitatták, hogy a diffúzió, vagyis a kulturális jelenségek térbeli terjedése végbe ne ment volna, csupán azt állították, hogy a klasszikus diffúzionisták által megállapított elterjedés módjának konkrét, tételes bizonyítása nem vált soha tudományosan teljesen megalapozottá.

A kulturális antropológia története, elméletei és módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 257 5

A jegyzet abból a tapasztalatból született, hogy – noha számos kitűnő és hasznos könyvre és publikációra támaszkodhatunk – nincsen olyan összefoglaló írásmű, amely a kulturális antropológia történetét, elméleteit és alapvető módszertanát magyar nyelven teszi közzé. Sokkal gyakoribbak az olyan tematikájú könyvek, amelyek az antropológiai kutatás jellemző területein haladnak végig (mint Hollós Marida [1995] vagy Thomas H. Eriksen [2009] könyve), illetve van olyan (mint Paul Bohannan és Mark Glazer Mérföldkövek a kulturális antropológiában [1997] című kötete), amely neves antropológusok több híres művéből közöl szemelvényeket. Ezek a könyvek nagy segítséget nyújtanak az antropológia megértésében, jelen jegyzet is erősen támaszkodik rájuk, de a nem antropológia szakos hallgatóknak túlontúl szerteágazónak (és talán túlságosan nagy falatnak) bizonyultak.

Fontos hangsúlyozni, hogy a jegyzet nem antropológia szakos hallgatók számára készült, hanem olyan bölcsészek és társadalomkutatók részére, akik a kulturális antropológiát abból a célból hallgatják, hogy szemléletmódjukat szélesítsék, az ember „kreatív sokszínűségét” (Leach, 1996: 149) megismerjék.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kisdi-a-kulturalis-antropologia-tortenete-elmeletei-es-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave