Kisdi Barbara

A kulturális antropológia története, elméletei és módszerei

Brit funkcionalizmus

Az amerikai történeti partikularista irányzattal közel egy időben Angliában a funkcionalista megközelítés vált népszerűvé (1920–1950). Az iskola képviselői azzal érveltek a történeti partikularisták nézetei ellenében, hogy az írásos emlékek nélküli népek esetében a múlt rekonstruálása spekulatív, ezért értelmetlen, de legalábbis semmiképpen nem tudományos igényű. Szerintük nem az az igazán érdekes, hogy valamely szokás vagy társadalmi intézmény hogyan alakult ki, hanem az, hogy „itt és most” hogyan működik, milyen funkció(ka)t tölt be, hogyan szolgálja a társadalmat. A funkcionalizmusnak két ágát különböztethetjük meg, a biopszichológiai és a strukturalista funkcionalizmust.

A kulturális antropológia története, elméletei és módszerei

Tartalomjegyzék

A KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA TÖRTÉNETE, ELMÉLETEI ÉS MÓDSZEREI
Impresszum
Prológus
chevron_rightI. Az elmélet
- chevron_rightI.1. A kulturális antropológia célja és megközelítésmódjai
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott szakirodalom
- chevron_rightI.2. Mi a kultúra?
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott irodalom
- chevron_rightI.3. Mi az, hogy antropológia?
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott irodalom
- chevron_rightI.4. A kultúra vizsgálata
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott irodalom
chevron_rightII. A gyakorlat elmélete
- chevron_rightII.1. A kulturális antropológia módszerei
- chevron_rightII.2. Az antropológia elméleti és módszertani dilemmái
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott irodalom
III. Antropológiai eszmetörténet dióhéjban
chevron_rightIV. A kulturális antropológia „iskolái”
- chevron_rightIV.1. Klasszikus evolucionizmus
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott irodalom
- chevron_rightIV.2. A kulturális diffúzionizmus
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott irodalom
- chevron_rightIV.3. Francia etnológia
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott irodalom
- chevron_rightIV.4. Az amerikai történeti iskola, avagy a történeti partikularizmus
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott irodalom
- chevron_rightIV.5. A „kultúra és személyiség” irányzat, avagy a kulturális determinizmus
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott irodalom
- chevron_rightIV.6. Brit funkcionalizmus
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott irodalom
- chevron_rightIV.7. Modern evolucionizmus
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott irodalom
- chevron_rightIV.8. Kulturális materializmus
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott irodalom
- chevron_rightIV.9. Strukturalizmus
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott irodalom
- chevron_rightIV.10. A kognitív megközelítés
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott irodalom
- chevron_rightIV.11. Szimbolikus és interpretív antropológia
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott irodalom
chevron_rightV. Kulturális antropológia Magyarországon
- V.1. A kezdetek
- V.2. A kulturális antropológia intézményesülésének útja
chevron_rightVI. Szakantropológiák. A kulturális antropológia alterületei
- chevron_rightVI.1. Politikai antropológia
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott irodalom
- chevron_rightVI.2. Gazdasági antropológia
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott irodalom
- chevron_rightVI.3. Vallásantropológia
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott irodalom
- chevron_rightVI.4. Művészetantropológia
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott irodalom
- chevron_rightVI.5. Ökológiai antropológia
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott irodalom
- chevron_rightVI.6. Alkalmazott és akcióantropológia
  - Olvasnivaló magyarul
  - További hivatkozott irodalom
- chevron_rightVI.7. Orvosi antropológia
  - Olvasnivalók magyarul
  - További hivatkozott irodalom
chevron_rightEpilógus
- Hivatkozott irodalom
Bibliográfia

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 257 5

PPKE BTK jegyzetek Néprajz

A jegyzet abból a tapasztalatból született, hogy – noha számos kitűnő és hasznos könyvre és publikációra támaszkodhatunk – nincsen olyan összefoglaló írásmű, amely a kulturális antropológia történetét, elméleteit és alapvető módszertanát magyar nyelven teszi közzé. Sokkal gyakoribbak az olyan tematikájú könyvek, amelyek az antropológiai kutatás jellemző területein haladnak végig (mint Hollós Marida [1995] vagy Thomas H. Eriksen [2009] könyve), illetve van olyan (mint Paul Bohannan és Mark Glazer Mérföldkövek a kulturális antropológiában [1997] című kötete), amely neves antropológusok több híres művéből közöl szemelvényeket. Ezek a könyvek nagy segítséget nyújtanak az antropológia megértésében, jelen jegyzet is erősen támaszkodik rájuk, de a nem antropológia szakos hallgatóknak túlontúl szerteágazónak (és talán túlságosan nagy falatnak) bizonyultak.

Fontos hangsúlyozni, hogy a jegyzet nem antropológia szakos hallgatók számára készült, hanem olyan bölcsészek és társadalomkutatók részére, akik a kulturális antropológiát abból a célból hallgatják, hogy szemléletmódjukat szélesítsék, az ember „kreatív sokszínűségét” (Leach, 1996: 149) megismerjék.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kisdi-a-kulturalis-antropologia-tortenete-elmeletei-es-modszerei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero