Kisdi Barbara

A kulturális antropológia története, elméletei és módszerei


Ökológiai antropológia

Az ökológiai antropológia látásmódja nem új jelenség, hiszen Boas is hangsúlyozta már a társadalmi megismerésben annak fontosságát, ahogyan egy nép a saját természeti környezetéhez alkalmazkodik. Az ökológiai antropológia arra helyezi a hangsúlyt, hogy az egyes társadalmaknak milyen a viszonyuk a természeti környezetükhöz. Az irányzat szerint lehetetlen úgy beszélni egy kultúráról, hogy ne vizsgáljuk meg azt, hogy milyen környezetben élnek, hogy a környezet milyen hatással van az életmódra, s az életmód milyen hatással van a környezetre. A néprajztudományban Andrásfalvy Bertalan (1975) végzett olyan kutatást, ahol a táj és a közösség kölcsönhatásait vizsgálta, de Kósa László (1982) vagy Viga Gyula (1989) is foglalkozott a kérdéssel. Manapság hazánkban elsősorban Borsos Balázs igyekszik az ökológiai antropológiában rejlő lehetőségeket kifejteni, népszerűsíteni és kiaknázni (2000, 2004). Az Elefánt a hídon (2004) című könyve elméleti áttekintést nyújt a diszciplínáról. Az ökológiai antropológia a természettudományokra támaszkodik, kategóriáit és módszereit jórészt a biológiai ökológiából veszi át, mégis ott áll kutatása középpontjában az ember kulturális viselkedése. „Az ökológiai megközelítés előretörése a kulturális antropológiában párhuzamosan haladt egyrészt a biológiai értelemben vett, vagyis a tényleges ökológia fejlődésével, másrészt a kölcsönhatás-vizsgálatok fogalmi kereteit is kidolgozó rendszerelmélet megalapozásával.” (Borsos, 2004: 13)

A kulturális antropológia története, elméletei és módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 257 5

A jegyzet abból a tapasztalatból született, hogy – noha számos kitűnő és hasznos könyvre és publikációra támaszkodhatunk – nincsen olyan összefoglaló írásmű, amely a kulturális antropológia történetét, elméleteit és alapvető módszertanát magyar nyelven teszi közzé. Sokkal gyakoribbak az olyan tematikájú könyvek, amelyek az antropológiai kutatás jellemző területein haladnak végig (mint Hollós Marida [1995] vagy Thomas H. Eriksen [2009] könyve), illetve van olyan (mint Paul Bohannan és Mark Glazer Mérföldkövek a kulturális antropológiában [1997] című kötete), amely neves antropológusok több híres művéből közöl szemelvényeket. Ezek a könyvek nagy segítséget nyújtanak az antropológia megértésében, jelen jegyzet is erősen támaszkodik rájuk, de a nem antropológia szakos hallgatóknak túlontúl szerteágazónak (és talán túlságosan nagy falatnak) bizonyultak.

Fontos hangsúlyozni, hogy a jegyzet nem antropológia szakos hallgatók számára készült, hanem olyan bölcsészek és társadalomkutatók részére, akik a kulturális antropológiát abból a célból hallgatják, hogy szemléletmódjukat szélesítsék, az ember „kreatív sokszínűségét” (Leach, 1996: 149) megismerjék.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kisdi-a-kulturalis-antropologia-tortenete-elmeletei-es-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave