Boros Gábor

Spinoza és a filozófiai etika problémája


A módszer kérdése: analitikus vagy szintetikus?32

A Descartes-hoz való viszony kérdése persze jóval összetettebb annál, semhogy a legfőbb jó keresésének mint a filozófiai kutatás egészét átfogó keretnek az elfogadására vagy elvetésére szűkíthetnénk le azt. E viszony fontos meghatározója – egyebek mellett – a most tárgyalandó módszertani kérdés is: ha már eldöntöttnek tekintjük, mi a filozófia s mi célból műveljük – ti. a lehetséges emberi tudás összessége, melyet egy cél, a legfőbb jó elérése felé irányítunk –, akkor merül föl csak igazán a kérdés, hogy milyen úton érhetjük el célunkat, milyen módszert kell választanunk a methodus szó eredeti értelmében. A XVII. század válasza, első megközelítésben, persze egyértelmű: a módszer matematikai vagy gyakoribb szóhasználattal élve geometriai kell legyen. Az igazi kérdés azonban az, hogy mit is kell értenünk a „geometriai rend” vagy épp módszer fogalmán. Hogy a lehetséges válaszok mozgásterét itt is egy descartes-i állásfoglalás határozta meg, azt nyilvánvalóvá teszi Ludovicus Meyer már említett, a Descartes filozófiájának alapelveit „geometriai” módon tárgyaló műhöz írott előszava. Ebben a szerző Spinoza döntését a „geometriai”, azaz „szintetikus” módszer mellett épp a döntő fontosságú descartes-i szöveghelyre hivatkozva próbálja meg igazolni, jóllehet persze egy sajátos, igen kevéssé descartes-i érveléssel, amelynek sajátosságára ez alfejezet végén még vissza fogunk térni. A descartes-i állásfoglalás az Elmélkedések ellenvetéseinek második sorozatára adott válaszban olvasható, s mivel csakugyan döntő jelentőségű szövegrészről van szó, nem kerülhetjük meg, hogy kissé hosszabban idézzük:

Spinoza és a filozófiai etika problémája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 032 8

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-spinoza-es-a-filozofiai-etika-problemaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave