Tarnai Andor

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon

Szótárak

A középkor első felében szótárak ismeretéről és elterjedtségéről adatok hiánya miatt nem beszélhetünk; Papias művét (1063) csak a nagyszebeni plébánia könyvtárjegyzéke, Szalkai László tankönyve és a Sermones dominicales írója említi János evangéliuma egyik versének magyarázása közben a XV. században,89 pedig mára XI. század végén ismertnek kellett lennie. A másfél évszázaddal későbbi Hugutio (Uguccione) Magnae derivationes (1192 előtt) című nagy munkáját egy ismeretlen eredetű (1368) és egy 1397-ből származó hazai kódex képviseli, mely egykor a lőcsei Szent György-kápolna könyvtárába tartozott.90 Hugutio a „Pis” címszó alatt beszél Pisáról, és megmondja, hogy ott született; hagyomány része, talán kezdete az adat, melyet még Pápai Páriz Ferenc is követett, mikor a „Comidava” szót így értelmezte: „Dés városa Erdélyben, a’ hol e’ Könyv Autora született.”91

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 099 1

Irodalom

Milyen irodalmi normák szabták meg a középkori Magyarországon az írók tevékenységét? Mit gondoltak műveikről és közönségükről az alkotók? Mit várt a publikum az íróktól, előadóktól? Mi volt az a szabályrendszer, amely az alkotókat szó- vagy írásbeli közlendőik megfogalmazásában befolyásolta? Ezekre a kérdésekre keres választ a szerző e könyvében, szintézissé formálva a kor egyes jelenségeit feltáró részletkutatásokat. A latinul író, latinon iskolázott literátusok tevékenységének elemzéséből vezeti át az olvasót a magyar nyelvű alkotások bemutatásához, új megvilágításba helyezve latin és anyanyelv, szó- és írásbeliség kapcsolatát, különösen nagy fontosságot tulajdonítva a művek megszületésében a társadalmi igényeknek és az alkotók mindennapi gyakorlatának. Ily módon az irodalmi gondolkodás vizsgálata az egész középkori szellemi élet freskójává szélesedik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tarnai-a-magyar-nyelvet-irni-kezdik//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero