Tarnai Andor

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon


A rendtörténetek és az irodalomtörténetírás

A XIII. században alapított kolduló rendek, a dominikánusok, a ferencesek, az Ágoston-rendiek és a karmeliták munkássága nem kisebb fordulatot hozott az irodalomtörténetírásban, mint a művelődés más területén. A Jeromos egyházatya De viris inlustribusával meginduló összkeresztény írói katalógusok láncolata megszakad; Joannes Trithemius Liber de scriptoribus ecclesiasticis c. munkája (1494) új sorozat kezdete: a szerző régi forrásokon kívül főleg rendtörténetekre támaszkodott (a karmelitákét maga írta meg), és munkássága a német írók katalógusába torkollott, mellyel egyedül az a célja már, hogy a német irodalmi kultúrát megvédje az olaszok lenézésével szemben.271 Eredetileg karmelita volt, s gazdag rendtörténeti anyagra támaszkodott az angol Joannes Baleus (John Bale) is, aki a kontinens második nemzeti irodalmi lexikonát adta ki 1548-ban Weselben, ill. 1557–59-ben Bázelban. Nemzeti büszkeségben – és legendaköltésben – nincsen hiány nála: szemrebbenés nélkül állította, hogy a britek mindjárt a vízözön után vándoroltak szigetükre, támadta Polydorus Vergiliust, az angol történelem első humanista feldolgozóját, általában az olaszokat, s minthogy protestáns volt (Bázelba exulánsként érkezett), azt is szentül vallotta, hogy Britanniát nem a pápák, hanem a héberek és a görögök, az apostolok és a szentatyák térítették a keresztény hitre.272

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 099 1

Milyen irodalmi normák szabták meg a középkori Magyarországon az írók tevékenységét? Mit gondoltak műveikről és közönségükről az alkotók? Mit várt a publikum az íróktól, előadóktól? Mi volt az a szabályrendszer, amely az alkotókat szó- vagy írásbeli közlendőik megfogalmazásában befolyásolta? Ezekre a kérdésekre keres választ a szerző e könyvében, szintézissé formálva a kor egyes jelenségeit feltáró részletkutatásokat. A latinul író, latinon iskolázott literátusok tevékenységének elemzéséből vezeti át az olvasót a magyar nyelvű alkotások bemutatásához, új megvilágításba helyezve latin és anyanyelv, szó- és írásbeliség kapcsolatát, különösen nagy fontosságot tulajdonítva a művek megszületésében a társadalmi igényeknek és az alkotók mindennapi gyakorlatának. Ily módon az irodalmi gondolkodás vizsgálata az egész középkori szellemi élet freskójává szélesedik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tarnai-a-magyar-nyelvet-irni-kezdik//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave