Gloviczki Zoltán, Zsinka László

Nevelés és iskola az antik és középkori Európában


A nevelés eszményei

A fejezetet bevezető idézet felvetette, s a későbbiek megerősítették: ahogy későbbi korokban és más földrajzi körökben, úgy az antik görög-római civilizációban sem egyféle „kultúráról” beszélünk. A nyelvi, műveltségi, szociális tagozódás mellett mindig is ilyen sokszínű-e a nevelés eszményeinek, „alapelveinek” kánonja? Minden bizonnyal állítható, hogy görög és római, a Kr. e. 12. században élő hellén és a Kr. u. 5. században élő félig barbár félig római katona, városi tisztviselő és földjét el nem hagyó paraszt – sorolhatnánk tovább a különbözőségeket – a világ dolgairól sem teljesen azonos tudással, sem azonos véleménnyel nem volt. Szemben azonban a 20–21. század fordulójának azon nézeteivel, melyek az eszmények, alapértékek puszta létét (és ezen keresztül bármiféle létjogosultságát) is megkérdőjelezik, a kereszténység előtti ókorban mégis léteztek olyan világos és leírható elvek, melyek általában minden gyermek nevelésében közösnek mondhatók. Ezek döntően erkölcsi alapelvek, olyan életformákhoz, élethelyzetekhez, példázatokhoz kötve, melyek az antik kisgyermekek és kisiskolások dajkameséiben és iskolai olvasmányaiban egyaránt meghatározóak voltak. Későbbi korokhoz hasonlóan itt is egyértelmű, hogy ezek az értékek nem határozták azután meg a felnőtt társadalom tényleges értékrendjét, de még azokban a korszakokban is megmaradt névleges szerepük, amikor a valósághoz képest tanításuk merő modorosságnak és képmutatásnak számított. Sőt ezekben a korszakokban (legfőbb példa erre a kora császárkori Róma végletesen züllött és erkölcsileg széttartó világa) minden addiginál jobban hangsúlyozzák ezeket az értékeket, némileg a valóságot is fedve ezáltal.

Nevelés és iskola az antik és középkori Európában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 250 6

A jelen egyetemi jegyzet arra tesz kísérletet, hogy a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók számára teljes áttekintést nyújtó, részleteiben tudományos újszerűségre nem törekvő, de az érintett tudományágak legfrissebb szempontjait és eredményeit közvetítő és összefoglaló, ugyanakkor a hallgatók feltételezhető előképzettségéhez és vélhető céljaihoz is igazodó tankönyvként szolgáljon.

Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy sajátos témaválasztása, az antikvitás és az európai középkor neveléstörténetének feldolgozása korunkban is drámai jelentőségű európai identitásunk kizárólagos gyökereit tárja fel és mutatja be.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gloviczki-zsinka-neveles-es-iskola-az-antik-es-kozepkori-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave