MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Élménymenedzsment a turizmusban
Hogyan vélekedik a programiroda a színre vitt élményteremtés koncepciójáról és fő tételeiről?
A kiscsoportos szolgáltatók határozottan nem értenek egyet a drámaszemlélettel. Egy szolgáltató szerint még az utcaszínház jellegű túra (mint például a Ghost Tour, azaz a szellemtúra) esetében is inkább közös élményteremtésnek nevezhető az, ami megvalósul. Más szolgáltatók szerint viszont mindenki, aki a turizmusban dolgozik, előadja magát.
Tartalomjegyzék
- ÉLMÉNYMENEDZSMENT A TURIZMUSBAN
- Impresszum
- 1. fejezet. Az élmény társadalmi szerepe
- 2. fejezet. A turisztikai élmény
- 3. fejezet. Élménybevonódás és emlékezetesség
- 4. fejezet. Élménygazdaság
- 5. fejezet. Élményközpontú menedzsment
- 5.1. Az élményközpontú menedzsmentszemlélet
- 5.2. Élményközpontú marketing: a vevői élmény koncepciója
- 5.3. Élményközpontú termékfejlesztés és innováció
- 5.4. Termékfejlesztés vagy élménydizájn?
- 5.5. Az élményteremtés módjai
- 5.6. Az élményközpontú szemlélet a gyakorlatban: az élményközpontú szemlélet alkalmazása a budapesti programirodák körében
- 5.6.1. Hogyan tekint a szakma az élmény szerepére a fogyasztói társadalomban?
- 5.6.2. Milyen jellegű szolgáltatásnyújtással és értékteremtő folyamattal kívánják kielégíteni a fogyasztói igényeket? Milyen lehetősége van a fogyasztónak az aktív részvételre? Érdeke-e a szolgáltatónak a fogyasztó minél mélyebb bevonása az élménybe? Mennyire interaktív a túra?
- 5.6.3. Milyen mértékben és hogyan nyilvánulnak meg az élményközpontúságra jellemző, tudásban intenzív értékteremtői és vállalati folyamatok?
- 5.6.4. Hogyan és milyen mértékben mérik fel a vevők várható érdeklődési pontjait és a vevők által előre feltételezett élményeket? Hasznosítják-e ezt a tudást a szolgáltatásnyújtás, értékteremtés során?
- 5.6.5. Milyen élményt nyújt a túra? A túra során milyen szerepet szán a szolgáltató az élménynek? Mennyire élményközpontú az adott szemlélet?
- 5.6.6. Milyen innovációkat hoznak létre? Hogyan és milyen mértékben nyilvánul meg az élménytémák központi szerepe a termékfejlesztés során?
- 5.6.7. A túra során a résztvevők találkoznak a helyi közösséggel? A helyi lakosok szerepet vállalnak a túrában?
- 5.6.8. Mitől jó az idegenvezetés? A szolgáltatók fontosnak vélik a narratívát? Hogyan építenek narratív elemeket a túrába?
- 5.6.1. Hogyan tekint a szakma az élmény szerepére a fogyasztói társadalomban?
- 5.1. Az élményközpontú menedzsmentszemlélet
- 6. fejezet. Színre vitt élményteremtés
- 6.1. A színre vitt élményteremtés elmélete
- 6.2. A színre vitt élményteremtés koncepciója a gyakorlatban: budapesti programirodák
- 6.2.1. Hogyan vélekedik a programiroda a színre vitt élményteremtés koncepciójáról és fő tételeiről?
- 6.2.2. Az optimális élmény létrejöttéhez a következő négy dimenziónak kell teljesülnie: szórakozás, tanulás, esztétika, és eszképizmus?
- 6.2.3. Csak egyedi és emlékezetes élmények létrehozásával lehet szert tenni hosszantartó versenyelőnyre?
- 6.2.4. Az élmény legértékesebb formája nemcsak szórakoztat, hanem az egyéni fejlődés lehetőségét is biztosítja?
- 6.2.5. Jellemző a tematizáltság az élménykörnyezetre?
- 6.2.6. Az élmény előállítása vállalati oldalról standardizált?
- 6.2.1. Hogyan vélekedik a programiroda a színre vitt élményteremtés koncepciójáról és fő tételeiről?
- 6.3. A színre vitt élményteremtés kritikája
- 6.1. A színre vitt élményteremtés elmélete
- 7. fejezet. Közös élményteremtés
- 7.1. Az érték definiálása
- 7.2. A közös értékteremtés elmélete
- 7.3. Az AIM-modell
- 7.4. A közös értékteremtés turizmusbeli adaptációja
- 7.5. A közös élményteremtés koncepciója a gyakorlatban: budapesti programirodák
- 7.5.1. Hogyan vélekednek a programirodák a közös értékteremtés koncepciójáról?
- 7.5.2. Bevonják a fogyasztót az egyedi érték meghatározásába? A közös értékteremtésre helyezik a hangsúlyt az interakció során?
- 7.5.3. Hogyan és milyen mértékben nyilvánul meg a párbeszéd, hozzáférés, átláthatóság és kockázatmegosztás (DART) a fogyasztóval való interakció során?
- 7.5.1. Hogyan vélekednek a programirodák a közös értékteremtés koncepciójáról?
- 7.1. Az érték definiálása
- 8. fejezet. Élményközpontúság a turisztikai desztinációkban
- 8.1. A hely hangulata és az egyedi élményígéret szerepe a desztinációs termékben
- 8.2. Esettanulmány: a budapesti alternatív túrák élményígérete
- 8.3. Fesztiválok és kulturális rendezvények szerepe a desztinációs élményteremtésben
- 8.4. A public art szerepe a desztinációs élményteremtésben
- 8.5. A tematikus negyedek szerepe a desztinációs élményteremtésben
- 8.6. Az élhető város városfejlesztési koncepciója és az élményközpontúság
- 8.1. A hely hangulata és az egyedi élményígéret szerepe a desztinációs termékben
- 9. fejezet. Összegzés és kitekintés
- Felhasznált irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 454 232 2
Abban a korban élünk, amikor már szinte minden „élmény”, akár a napi bevásárlás is. A szolgáltatások fogyasztása, helyszínek meglátogatása vagy akár a rokonlátogatás is mind-mind valamilyen élménnyel jár. A turisztikai, vendéglátóipari vagy eseményszervező vállalakozás számára azonban nem a „valamilyen élmény” létrahozása a cél, hanem a vendégek elvárásainak megfelelő vagy azon túl is mutató élmények létrehozása, amely egyúttal képes a szolgáltató vállalkozás céljainak megvalósulását is támogatni. Ajánlom a könyvet mindazoknak, akik számára fontos az élmények kialakításának és létrehozásának folyamata és módszertana, amelyeket alkalmazhatnak is saját munkájukban, üzemelésükben. Puczkó László A kötet 2020-tól a Turizmus és mobilitás című online sorozat tagjaként jelenik meg.
Hivatkozás: https://mersz.hu/zatori-elmenymenedzsment-a-turizmusban//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
