Csibra Zsuzsanna

Klasszikus kínai próza


A három királyság regényes története és a Vízparti történet

A nem hivatalos történetírás koncepcióját, vagyis a történelmi események feljegyzésére törekvést és a klasszikus historiográfia retorikájához közelítést leginkább a történelmi regényekben látjuk megvalósulni, amelynek minden tekintetben legtipikusabb példája A három királyság regényes története. A mű keletkezésének körülményeiről keveset tudunk, néhány forrás Luo Guanzhongnak (羅貫中, körülbelül a 14. század közepe) tulajdonítja a szerzőséget, habár erre nincs egyértelmű bizonyíték. A regény a Han-dinasztia összeomlását megelőző, forrongó időszak eseményeit, Wei, Wu és Shu hadakozásait és a Jin-uralom alatt egyesített birodalom történetét dolgozta fel, a korszakról szóló mondák a mesemondók kedvelt témái voltak a Song-korban, amelynek külön alműfaja is kialakult, a jiangshi (講史, történelmi mesék). Kevésbé kidolgozott stílusú, kezdetleges prózanyelvet használó példák ismertek a 13. század végéről, ebből arra következtethetünk, hogy a témakör népszerűsége miatt közkézen forgott a hivatásos mesemondók körében, a regény keletkezésének tehát hosszú előtörténete van. A legkorábbi teljes szövegkiadás 1522-re datálható, a hozzáfűzött előszó pedig 1494-ből származik. A mű címe ekkor még Sanguo zhi tongsu yanyi (三國志通俗演義, A három királyság története népszerű jelentéseinek magyarázata) volt, 24 kötetes terjedelemben. A regény legismertebb, széles körben használt változata Mao Lun (毛綸) és fia, Mao Zonggang (毛宗崗) nevéhez fűződik, akik 1679-ben a korábbi szöveget 120 fejezetbe sűrítve adták ki újra. A regény híres nyitósora, amelyet a kiadók illesztettek a műbe, pontos összefoglalása mindannak, ami a regény fordulatokban gazdag cselekményében kibontakozik:


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 240 7

A kínai próza hagyományaival megismertető egyetemi jegyzet igyekszik kereteihez képest a legteljesebb képet adni arról a sokszínű és nagy múltú szöveghagyományról, amely a kínai tanulmányok elmélyítéséhez alapvetően szükséges, bemutatja a klasszikus nyelven íródott kínai prózairodalom legismertebb műveit, és arra törekszik, hogy felvázolja azt az évszázadokon átívelő folyamatot, amely a kulturális tapasztalatok lejegyzésétől elvezette a kínaiakat a klasszikus irodalom legnépszerűbb prózai műfajainak kialakulásáig. A jegyzet elsősorban a kínai szakos hallgatók szakmai felkészülését szándékozik segíteni, ezért azokat a témaköröket helyezi előtérbe, amelyek tételszerűen visszatérnek az ismeretszint felmérésekor. A kínai szavak átírására a nemzetközileg használt pinyint használjuk, a nevek, a műcímek és az idézetek pedig hagyományos írásjegyekkel szerepelnek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csibra-klasszikus-kinai-proza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave