Forró Orsolya

A magyar hangtan alapjai


Az elölségi harmónia a toldalékolásban

Az EH másik területe a tövek és a toldalékok magánhangzói közötti harmónia. Ezt úgy is felfoghatjuk, mint a harmónia kiterjesztését a tövön túlra, a szuffixált szóalak határáig. Ez a kiterjesztés a többalakú toldalékok révén valósul meg; a hátsó magánhangzós tövek a többalakú tövek hátsó magánhangzós allomorfját, az elülső magánhangzósak pedig az elülső magánhangzós allomorfját kapják, pl. oldal-az, kapu-ja, kút-ról, brekeg-ve, víz-zé, békít-ő stb. Nem minden toldaléknak van több alakváltozata: ilyenek például a -nyi, -ért, -ig, -ék szuffixumok. Ezek azonban – mivel semleges magánhangzót tartalmaznak – nem „szegik meg” a harmóniát, hanem ahogyan megállapítottuk, kívül esnek rajta. Olyan egyalakú toldalékból, amelyik harmonikus magánhangzót tartalmaz, ezáltal a toldalékolás során „valódi” vegyes hangrendű szóalakot hozhat létre, csak nagyon kevés van (pl. -kor, -us, -kó).61 Többségük ráadásul becéző képző: a becézés gyakran szándékosan hoz létre furcsa, szabályszegő alakokat.

A magyar hangtan alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 243 8

Ezt a jegyzetet elsősorban magyar BA és magyartanár szakos hallgatóknak szánjuk, bár számítunk gyakorló magyartanárok érdeklődésére is. A jegyzetben foglaltak alapját elsősorban a már általános iskolában is tanított magyar hangtani hagyomány képezi, azonban egyrészt jóval szélesebb anyagot ölel fel, másrészt sok tekintetben megkérdőjelezi ezt a hagyományt, mégpedig több okból és célból. Többet ad, hiszen a tanári munka alapjául szolgáló tankönyvekben szereplő tananyaghoz képest a tanárnak sokkal átfogóbb, alaposabb tudásra van szüksége ahhoz, hogy munkáját hatékonyan végezni tudja. És igyekszik felülírni a hagyományt, mivel az az utóbbi fél évszázadban megmerevedett, számos tekintetben teljesen idejétmúlttá vált nemcsak terminológiáját, de tartalmát, céljait, nyelvszemléletét illetően is.

A jegyzet remélhetőleg alkalmassá teszi a hallgatókat további hangtani tanulmányokra, azonban egyrészt az átlagos hallgatói igényeket követve, másrészt a magyar szakos képzés struktúráját szem előtt tartva megelégszünk a magyar nyelv legismertebb hangtani jelenségeinek bemutatásával, az elméleti háttér feltárását, valamint a jelenségek részletesebb, precízebb ismertetését pedig a (magyar szakos képzési struktúrából egyébként hiányzó) haladó hangtani kurzusokra bízzuk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/forro-a-magyar-hangtan-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave