Forró Orsolya

A magyar hangtan alapjai


A nyitótövek

Az, hogy milyen kötőhangzós allomorfot kapcsolunk a tőhöz, természetesen nem véletlenszerű, hanem morfofonológiailag meghatározott. Az előző alfejezetben ismertetett magánhangzó-harmónia szabályozza, hogy hátulképzett o (vagy a), elölképzett ajakréses e vagy elölképzett ajakkerekítéses ö lesz-e a kötőhangzó: tök-öt, retk-et, bab-ot, György-öt, Ivett-et, Jakab-ot stb. Az elölségi és kerekségi harmónia alapján azonban nem tudjuk eldönteni, hogy a kötőhangzó o vagy a lesz-e: ilyen esetekben a szabályos o helyett bizonyos kivételes tövek kapnak a-t, pl. kanal-ak, vad-ak, vár-ak, vonal-ak stb. Ezt az újonnan átvett (fájl-ok, lájk-ol stb.) és nem létező (*pák-ok, *kus-ok stb.) tövek viselkedéséből szűrhetjük le. Az ilyen töveket – mivel a középső nyelvállású o helyett alsó, nyíltabb a kötőhangzót kapnaknyitótöveknek nevezzük. A nyitótövek és a szabályos tövek szerkezetének nincsenek olyan sajátosságai, amelyek alapján megkülönböztethetnénk őket, vagyis megintcsak jósolhatatlan, lexikális tulajdonságról van szó: tál-ak, de bál-ok, nyar-ak, de kar- ok, has-ak, de kakas-ok.

A magyar hangtan alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 243 8

Ezt a jegyzetet elsősorban magyar BA és magyartanár szakos hallgatóknak szánjuk, bár számítunk gyakorló magyartanárok érdeklődésére is. A jegyzetben foglaltak alapját elsősorban a már általános iskolában is tanított magyar hangtani hagyomány képezi, azonban egyrészt jóval szélesebb anyagot ölel fel, másrészt sok tekintetben megkérdőjelezi ezt a hagyományt, mégpedig több okból és célból. Többet ad, hiszen a tanári munka alapjául szolgáló tankönyvekben szereplő tananyaghoz képest a tanárnak sokkal átfogóbb, alaposabb tudásra van szüksége ahhoz, hogy munkáját hatékonyan végezni tudja. És igyekszik felülírni a hagyományt, mivel az az utóbbi fél évszázadban megmerevedett, számos tekintetben teljesen idejétmúlttá vált nemcsak terminológiáját, de tartalmát, céljait, nyelvszemléletét illetően is.

A jegyzet remélhetőleg alkalmassá teszi a hallgatókat további hangtani tanulmányokra, azonban egyrészt az átlagos hallgatói igényeket követve, másrészt a magyar szakos képzés struktúráját szem előtt tartva megelégszünk a magyar nyelv legismertebb hangtani jelenségeinek bemutatásával, az elméleti háttér feltárását, valamint a jelenségek részletesebb, precízebb ismertetését pedig a (magyar szakos képzési struktúrából egyébként hiányzó) haladó hangtani kurzusokra bízzuk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/forro-a-magyar-hangtan-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave