Forró Orsolya

A magyar hangtan alapjai


A /n/ vokalizálódása

A nazálishasonulással kapcsolatban megállapítottuk: a képzéshely szerinti hasonulás környezetét nem minden mássalhangzó alkotja. A /n/ csak a zárhangok, az affrikáták, a másik két nazális, valamint a /v f/ képzési helyére érzékeny; vannak olyanok szegmentumok, amelyek előtt kötelezően vagy fakultatívan kiesik. A kiesés nem a /n/ nyom nélküli eltűnését jelenti, hanem azt, hogy a fő allofónjának artikulációjára jellemző alveoláris zár hiányzik. Ez jól érzékelhető szibiláns réshangok előtt, ahol a kiesés kötelező: vénség → v[ẽː]ség, vánszorog → v[ãː]szorog, manzárd → m[ɔ̃ː]zárd, kanzsiráf → k[ɔ̃ː]zsiráf. A /n/ törlésének „kompenzációjaként” az előző magánhangzó nazalizálódik – ezt jelöljük fonetikai átírásban a magánhangzó jele fölé tett kis hullámvonallal – és amennyiben rövid, megnyúlik.84 Az ilyen kompenzatorikus nyúlást pótlónyúlásnak nevezzük. A magánhangzó-nazalizáció és a nyúlás segíti a hallgatót abban, hogy az ejtett alakból hiányzó nazális mássalhangzót rekonstruálni tudja.

A magyar hangtan alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 243 8

Ezt a jegyzetet elsősorban magyar BA és magyartanár szakos hallgatóknak szánjuk, bár számítunk gyakorló magyartanárok érdeklődésére is. A jegyzetben foglaltak alapját elsősorban a már általános iskolában is tanított magyar hangtani hagyomány képezi, azonban egyrészt jóval szélesebb anyagot ölel fel, másrészt sok tekintetben megkérdőjelezi ezt a hagyományt, mégpedig több okból és célból. Többet ad, hiszen a tanári munka alapjául szolgáló tankönyvekben szereplő tananyaghoz képest a tanárnak sokkal átfogóbb, alaposabb tudásra van szüksége ahhoz, hogy munkáját hatékonyan végezni tudja. És igyekszik felülírni a hagyományt, mivel az az utóbbi fél évszázadban megmerevedett, számos tekintetben teljesen idejétmúlttá vált nemcsak terminológiáját, de tartalmát, céljait, nyelvszemléletét illetően is.

A jegyzet remélhetőleg alkalmassá teszi a hallgatókat további hangtani tanulmányokra, azonban egyrészt az átlagos hallgatói igényeket követve, másrészt a magyar szakos képzés struktúráját szem előtt tartva megelégszünk a magyar nyelv legismertebb hangtani jelenségeinek bemutatásával, az elméleti háttér feltárását, valamint a jelenségek részletesebb, precízebb ismertetését pedig a (magyar szakos képzési struktúrából egyébként hiányzó) haladó hangtani kurzusokra bízzuk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/forro-a-magyar-hangtan-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave