É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Hegedűs Attila

Fejezetek a magyar nyelv történetéből


A német jövevényszavak

A magyar és a német nyelv közötti lazább kapcsolatok a 10. század folyamán alakultak ki. Ekkor a kereszténység terjesztésében részt vevő papoktól, valamint a Szent István-i államalapítás idején az országba érkező udvari emberektől kerültek át kisebb számban német eredetű szavak. A 12. századtól kezdve a középkori Magyar Királyság városai jórészt a bevándorolt német polgárság tevékeny közreműködésével jöttek létre. Ekkor főleg a Szepességben (a korabeli Magyarország északi részén) és Erdélyben (Brassó, illetőleg Beszterce környékén) jöttek létre német (hagyományos néven szász) közösségek. A 16. század közepétől a Habsburg-ház politikai hatalma kiterjedt a három részre szakadt Magyarország nyugati, északi és északkeleti területeire, majd a török kiűzése után a 17. század végétől az egész ország a Habsburgok uralma alá került. Bécs vált a művelődés központjává, amelyen keresztül az európai kultúra elérte a magyarság vezető rétegeit is. Több magyarországi város (Sopron, Pozsony, Selmecbánya, Buda, Pest stb.) lakossága jelentős mértékben német anyanyelvű volt, és a török elleni harcokban résztvevő katonaság nyelve is főleg a német volt.

Fejezetek a magyar nyelv történetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 247 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/e-gerstner-hegedus-fejezetek-a-magyar-nyelv-tortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave