MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Fejezetek a magyar nyelv történetéből
Ige, főnév, melléknév, számnév
Az igéről és a főnévről (melléknévről) a szófajtörténet tárgyalásakor a kettős (hármas) szófajúság meglétén kívül sok új nem mondható el. Az alapnyelvből örököltük az ige–főnév kettős szófajúságot (fagy, fen, les, nyom), ez az ősmagyar korban még gyarapodott is főként homonim képzőkkel (csillag ~ csillog) és szófajváltással (Es az es. ’Esik az eső.’). A többszófajúság ősmagyar kori megléte e körben leginkább az ember fizikai életfolyamataira, illetőleg ezek eredményeire terjed ki (szar ~ szar-ik, fos-ik, húgy-ik, agg ’idős’ és agg-ik ’megvénül’ stb.), továbbá a legősibb tevékenységekre (les, csal, gyak ’kihegyezett fa’ és ’szúr’) és természeti jelenségek, folyamatok megnevezésére (es, fagy). A kettős szófajúság az ige és a melléknév között is fennállhatott (kész ’készséges’ – kész ’késztet’). Az ősmagyar kor kezdetén tehát számolnunk kell nomenverbális tövekkel. Noha ezek a mondatban mindig határozottan ige vagy nomen szerepűek lehettek, az etimológiai kutatás számára (főként a passzívvá vált tövek esetében) fontos e kategória rögzítése: számos tő esetében nem deríthető ki ugyanis az eredeti(bb) igei vagy főnévi jelleg (tel-, vil-).
Tartalomjegyzék
- Fejezetek a magyar nyelv történetéből
- Impresszum
- I. BEVEZETÉS
- 1. Miért változik a nyelv?
- 2. Hogyan változik a nyelv?
- 3. A nyelvi kontaktusok szerepe
- 4. A változások terjedése a társadalomban
- 5. A változások továbbgyűrűzése a grammatikában
- 6. A változás fejlődés vagy romlás?
- 7. A magyar nyelv történetének korszakai
- 8. A nyelvemlékes kor előtti nyelvtörténet rekonstruálása
- 9. A nyelvemlékek
- 10. A magyar nyelvtörténet kiegészítő forrásai
- 11. Szerkesztési elvek
- 12. Betűk és hangértékek, rövidítések
- IRODALOM
- 1. Miért változik a nyelv?
- II. HANGTÖRTÉNET
- 1. Bevezetés
- 2. Hangváltozási típusok
- 3. A hangváltozások okairól
- 4. Az ősmagyar kor hangváltozásai
- 5. Az ómagyar kor hangváltozásai
- 6. A középmagyar kor
- 7. Az új- és újabb magyar kor
- IRODALOM
- 1. Bevezetés
- III. A MORFÉMÁK TÖRTÉNETE
- IV. MONDATTÖRTÉNET
- 1. Az ősmagyar kor
- 2. SOV→SVO változás a nyelvemlékes kor előtt
- 3. Az ómagyar mondat
- 4. Változások a középmagyar korban
- 5. Változások az újmagyar korban
- IRODALOM
- V. SZÓKÉSZLETTÖRTÉNET
- 1. Általános kérdések
- 2. Alapnyelvi eredetű szavak
- 3. A belső keletkezésű szókészlet
- 4. Az idegen eredetű szókészlet
- 5. Az ismeretlen eredetű szavak
- 6. A magyar mint átadó nyelv
- 7. A magyar szókészlet néhány jellegzetessége
- IRODALOM
- 1. Általános kérdések
- VI. A JELENTÉSEK TÖRTÉNETE
- 1. Bevezetés
- 3. A jelentésváltozás irányai
- 4. A jelentésváltozások okai
- 5. Az alak és jelentés változása alapján létrejött (szemantikai) csoportok
- 5.1. Egy alak, egy jelentés
- 5.2. Egy alak, több összefüggő jelentés
- 5.3. Egy alak, több összefüggéstelen jelentés
- 5.4. Egy alak, több ellentétes jelentés
- 5.5. Több hasonló alak, egy jelentés
- 5.6. Több hasonló alak, több összefüggő jelentés
- 5.7. Több hasonló alak, több összefüggéstelen jelentés
- 5.8. Több hasonló alak, több ellentétes jelentés
- 5.9. Több különböző alak, egy jelentés
- 5.10. Több különböző alak, több összefüggő jelentés
- 5.11. Több különböző alak, több összefüggéstelen jelentés
- 5.12. Több különböző alak, több ellentétes jelentés
- 5.1. Egy alak, egy jelentés
- 6. Az egyes nyelvi szinteken jellemző jelentésváltozások
- IRODALOM
- VII. A VÁLTOZATOK TÖRTÉNETE
- VIII. IRODALOM
- IX. FORRÁSOK
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 454 247 6
Hivatkozás: https://mersz.hu/e-gerstner-hegedus-fejezetek-a-magyar-nyelv-tortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
