A pedagógiai folyamat (a nevelés, a tanítás, a tanulás) alapmozzanata a megismerés, mivel nagyrészt ismeretátadásról, ismeretszerzésről van szó. Tudni kell, hogy milyen az emberi megismerés, és ezért lényeges a megismerés folyamatának a feltárása. A filozófiai ismeretelmélet nagy kérdése, hogy a megismerés folyamatában milyen szerepe van a megismert tárgynak, ill. a megismerő alanynak. Az alapvető kérdés az, hogy a megismerés során létrejött ismeret mennyiben felel meg a valóságnak, az igazságnak, mennyiben adja meg a valóság lényegét, igazságát. A megismerés során milyen jellegű és mértékű a megismerő ember (testi, szellemi, lelki tevékenységének) szerepe? Az ismeret a valóságot tartalmazza-e valamilyen módon, vagy pedig csak a tudatunk (pszichénk) önkényes, esetleg véletlenszerű szubjektív alkotása? Az ismeretet a tudatunk hozza létre, de csak akkor tartalmaz lényeget, ill. igazságot, ha a tárgynak megfelelő. Vagyis ismereteink kettős módon épülnek fel, a megismert tárgy és a megismerő alany egyaránt meghatározó. A kettős felépítettség mellett egy másik fontos jellemzője a megismerésnek a dinamizmus, a nyitottság. A megismerés egy soha be nem fejezett folyamat. A megismerés során az ember mindig többet és mindig tökéletesebben szeretne megismerni.