Az államok elsődleges szerepe a nemzetközi normaalkotásban, de a normaterjesztésben is vitathatatlan, különösen a II. világháború előtt. Már korábban is kialakítottak olyan, az emberi jogokhoz köthető normákat, amelyek az államok egymás közötti viszonyában megjelentek. Ilyen például az állam felelőssége az idegeneknek okozott károkért, a humanitárius intervenció, a kisebbségek védelme vagy a nemzetközi humanitárius jog. Az emberi jogok pedig egyetemessé válásukkal az állam külkapcsolatainak szinte minden területén hatással vannak. A nemzetközi kereskedelemtől a fejlesztési együttműködésen át a kulturális kapcsolatokig vagy a klímapolitikáig felmerülnek az emberi jogi kérdések. Sőt, sokszor az önálló államként való elismerés (pl. a Badinter Bizottság38) vagy a nemzetközi intézményekbe való felvétel előfeltételének tekintik az emberi jogok érvényesülését az államok. Az emberi jogok normáját nyilván nagyobb súllyal tudják terjeszteni a nagyobb gazdasági, politikai potenciálú hatalmak. A normák terjesztését, az emberi jogi helyzet megítélését erősen befolyásolhatja, az államnak az adott jogsértő állammal fenntartott kapcsolata is (pl. baráti állammal szembeni elnéző megítélés).