A nem állami szereplők között meg kell említeni a multinacionális vállalatokat is, amelyek közül számosan az elmúlt években egyre tudatosabban és láthatóbban hangsúlyt fektetnek a környezet és az emberi jogok védelmére, s elfogadják a „corporate social responsibility” szabályait. A vállalati társadalmi felelősségvállalás olyan törekvés, melynek értelmében a vállalatok önkéntes alapon üzleti tevékenységükbe integrálnak társadalmi és környezetvédelmi célkitűzéseket is, és ezen elvek mentén alakítják kapcsolataikat. A társadalmilag felelős befektetések (SRI42) kezdeményezése a nyolcvanas években a Dél-Afrikában működő külföldi vállalatok bojkottálásához köthető, ugyanis egyes magánszemélyek nem akarták az elnyomó apartheidrendszert tőkéjükkel támogatni. Bár a bojkott 1993-ban véget ért, hatása maradandónak bizonyult. A szociális felelősségvállalás eszméjét vállaló befektetési alapok száma tovább nő napjainkban, amelyeket a közvetlen megtérülési szempontokon és a szociális, illetve környezeti aspektusokon túl az is motivál, hogy egy ilyen eszmeiségű beruházás eleve minimalizálja a cég kockázatait, és javítja a reputációját. De a nagy multicégek kénytelenek is szembenézni az emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességével. A 90-es évek elején pattant ki a botrány, hogy a Nike különböző ázsiai üzemeiben gyerekeket alkalmaznak, nem veszik figyelembe az emberi jogokat, aminek hatására 15 százalékot estek a cég részvényei. Ugyanis ebben az időszakban sokkolták a közvéleményt a fejlődő országokból érkező hírek a gyermekmunkáról, az emberi jogokat semmibe vevő üzemekről (sweatshops). Az adott országok kormányai nem feltétlen reagáltak, de az érintett cégek (pl. Nike, C&A, Disney, Marks&Spencer, Levi’s) etikai kódexet vezettek be, hogy beszállítóik körében kiszűrjék az esetleges jogsértéseket. De ez a szemlélet a centrum országaiban is hatással van a vállalatok működésére. A Ford angliai részlege egy kiadványában fekete bőrű munkavállalóit fehér bőrűvé retusálta, amiért jelentős kártérítést fizetett 1996-ban. Néhány évvel később pedig azzal vádolták, hogy bizonyos nemzetiségű dolgozóinak durva bánásmódban volt része, ezért egy cselekvési tervet dolgozott ki a rasszizmus ellen.