Környei Ágnes

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban


Világbank

A Világbank ún. Működési Irányelveket (Operational Directives) bocsátott ki az emberi jogi politikája előmozdítása érdekében. A Nem kívánt kitelepítésről, a bennszülött népekről és a szegénység csökkentéséről szóló működési irányelvek a Világbank hivatalos álláspontját képviselik, bizonyos fokig magukévá téve az emberi jogok nyelvezetét. Például a Bennszülött népekről szóló működési irányelv leszögezi, hogy „a Bank általános célja, hogy a tagállamaiban élő minden néphez hasonlóan, a bennszülött népeknek is biztosítsa a fejlődési folyamatot, elősegítve a méltóság, az emberi jogok és a kulturális egyediség teljes tiszteletét”. Ugyanebben az irányelvben elismerik, hogy „sok esetben a bennszülött népek jogainak védelme különleges projektösszetevők bevezetését teszi szükségessé, amelyek az elsőrendű projektcélokon kívül esnek. Ezen összetevők magukban foglalhatják az egészséges táplálkozással, a termelői infrastruktúrával, a nyelvi és kulturális értékek megóvásával, a természeti erőforrásokkal és az oktatással kapcsolatos tevékenységeket”. Vagy a nem kívánt kitelepítést megélő népek problémáit elismerve a Világbank megfogalmazza, hogy „szigorú intézkedéseket kell tenni, hogy a kitelepítések során megvédjék a kitelepítettek életét, jólétét, kulturális és emberi jogait, és ugyanígy megvédjék őket a helyi és regionális gazdálkodás miatt bekövetkező gazdasági képességük elvesztésétől, illetve csökkentésétől”. A szóhasználatban bizonyos csoportok vonatkozásában tehát a Világbank elismeri az emberi jogok fontosságát.

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 260 5

A jegyzet kizárólag a nemzetközi emberi jogokkal, azaz az egyének és csoportok nemzetközileg elismert jogaival, e normák előmozdítását segítő mechanizmusokkal foglalkozik. Tárgyalja az emberi jogok fejlődést abból a szempontból, hogy az miként fogalmazódott meg, tartalmában hogyan bővült, illetve földrajzilag hogyan terjedt el.

A XX. századig nem voltak nemzetközi normák arra, hogyan kell az államoknak bánniuk saját állampolgáraikkal, azt az államok kizárólagos belső joghatósági körébe tartozónak tekintették. Nem volt nemzetközi jogi alap, hogy más államok közbenjárjanak vagy beavatkozzanak más állam állampolgárai érdekében. A Nemzetközi Emberi Jogi Törvény megszületése óta viszont részletes egyetemes jogalkotás folyik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kornyei-emberi-jogok-a-nemzetkozi-kapcsolatokban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave