Környei Ágnes

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

Az állandó struktúra

Az EBEÉ Helsinki után nem volt több mint egy diplomáciai konferencia. Hogy a szervezet rugalmas legyen, nem hoztak létre állandó struktúrákat és hosszú távú menetrendeket. A találkozók között nem volt semmilyen állandó szerv, amely operatívan tevékenykedett volna. A Párizsi Chartától indult el az intézményesülés folyamata.

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

Tartalomjegyzék

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban
Impresszum
chevron_rightI. Az emberi jogok fogalma, csoportosítása
chevron_rightII. Az emberi jogi norma terjedése a nemzetközi kapcsolatokban
chevron_rightIII. A normadiffúzió legfontosabb szereplői: a nemzetközi szervezetek
- chevron_right1. ENSZ
- chevron_right2. Európa Tanács
- chevron_right3. Európai Unió
- chevron_right4. Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
- chevron_right5. Független Államok Közössége
- chevron_right6. Az Amerikai Államok Szervezete
- chevron_right7. Afrikai Unió
- chevron_right8. Arab országok
- chevron_right9. Ázsia
Bibliográfia

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 260 5

Jogtudomány PPKE BTK jegyzetek

A jegyzet kizárólag a nemzetközi emberi jogokkal, azaz az egyének és csoportok nemzetközileg elismert jogaival, e normák előmozdítását segítő mechanizmusokkal foglalkozik. Tárgyalja az emberi jogok fejlődést abból a szempontból, hogy az miként fogalmazódott meg, tartalmában hogyan bővült, illetve földrajzilag hogyan terjedt el.

A XX. századig nem voltak nemzetközi normák arra, hogyan kell az államoknak bánniuk saját állampolgáraikkal, azt az államok kizárólagos belső joghatósági körébe tartozónak tekintették. Nem volt nemzetközi jogi alap, hogy más államok közbenjárjanak vagy beavatkozzanak más állam állampolgárai érdekében. A Nemzetközi Emberi Jogi Törvény megszületése óta viszont részletes egyetemes jogalkotás folyik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kornyei-emberi-jogok-a-nemzetkozi-kapcsolatokban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero