Az amerikai kontinens nemcsak politikai, gazdasági sokszínűsége miatt különleges, de egyedülálló az itt tapasztalható összetett identitástudat is. Anderle megközelítésében az osztálytudat mellett az etnikai tudat nagy ereje figyelhető meg, hiszen itt az emberiség összes népfajának – indián, európai, fekete-afrikai és ázsiai népeknek – keveredése ment végbe. Továbbá a nemzettudat formálódásával együtt erős kontinentalizmustudat is kialakult. A legjelentősebb nemzetfelfogás, a kreol állítja középpontba a „mi Amerikánk” (nuestra América) kifejezést, amelyből logikusan következett a kontinentális állam kialakításának terve, amelynek prototípusát Francisco de Miranda alkotta meg 1801-ben. A XIX. század elején kitágult a fogalom, amely ugyan egyértelműen csak a Spanyolországtól való elhatárolódást jelzi, de még nyitott a kontinens más nyelvű területei, államai felé. A latin-amerikai politikai vezetők gyakran hivatkoztak az Egyesült Államok példájára, átvették alkotmányát, vagy Brazíliával véltek közös sorsot felfedezni. Egy pánamerikai változat lehetősége is megvolt, legalábbis sok patrióta politikai vezető gondolataiban. Ám az ellenérzések sem elhanyagolhatók, hiszen Brazília és az Egyesült Államok expanzív terveitől való félelem is jelen volt a politikai gondolkodásban.