Környei Ágnes

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban


Az Amerikai Államok Szervezete

Az Amerikai Államok Szervezete (Organization of American States) ugyan a Pánamerikai Unióra épült, de a rá való utalás az Alapokmány 1967-es módosításakor kikerült az Alapokmányból. A szervezetet 1948-ban 21 ország alapította, és mára az egész kontinenst átfogja. A földrész mind a 35 országa tagja a szervezetnek, csak Kuba van különleges helyzetben. Ugyanis az 1952-ben taggá vált országot 1962-ben kizárták, 1964-ben diplomáciai, konzuli és kereskedelmi szankciókat hoztak ellene, amiért venezuelai területen felforgató tevékenységben szerepet vállalt. 1975-ben kilátásba helyezték, hogy Kuba talán visszaléphet az AÁSZ-be, de nem kapott elég szavazatot ahhoz, hogy a szankciókat megszüntethessék, és a következő határozat született: „Az országok szabadon, nemzeti politikájukkal és érdekeikkel összhangban normalizálhatják és tarthatják kapcsolataikat a Kubai Köztársasággal olyan szinten és módon, ahogy az egyes államoknak megfelel.” 2009. június 3-án hatályon kívül helyezték az 1962-es határozat, és a kubai kormány kérelme esetén az eljárások betartásával visszaléphet az ország a szövetségbe. Kuba azonban eddig nem kérte a visszavételt. 2009. július 5-én a belpolitikai események miatt felfüggesztették Honduras tagságát, amit 2011 júniusában megszüntettek, és nagy ováció mellett fogadták vissza a hondurasi delegációt. Kiemelésre méltó, hogy Kanada csak 1990 óta tagja az AÁSZ-nek.

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 260 5

A jegyzet kizárólag a nemzetközi emberi jogokkal, azaz az egyének és csoportok nemzetközileg elismert jogaival, e normák előmozdítását segítő mechanizmusokkal foglalkozik. Tárgyalja az emberi jogok fejlődést abból a szempontból, hogy az miként fogalmazódott meg, tartalmában hogyan bővült, illetve földrajzilag hogyan terjedt el.

A XX. századig nem voltak nemzetközi normák arra, hogyan kell az államoknak bánniuk saját állampolgáraikkal, azt az államok kizárólagos belső joghatósági körébe tartozónak tekintették. Nem volt nemzetközi jogi alap, hogy más államok közbenjárjanak vagy beavatkozzanak más állam állampolgárai érdekében. A Nemzetközi Emberi Jogi Törvény megszületése óta viszont részletes egyetemes jogalkotás folyik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kornyei-emberi-jogok-a-nemzetkozi-kapcsolatokban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave