Bartha Csilla (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok

Befejezés

A roma cigány/gyerekek iskolai nyelvi helyzetét illetően a következő kettősség tűnt elő: egyrészt – jellemzően alsó tagozatban – a cigány/roma gyermekek nem képesek az iskolában érvényessé tenni saját otthoni beszédmódjaikat, illetve az iskola nem képes nekik segíteni ebben. Másrészt – jellemzően a felső tagozatban – nagyon is megjelennek az iskolában a cigány/roma közösségi léthez kapcsolható beszédmódok, azonban az iskola ekkor nem tudja hasznosítani azokat, hanem – éppen ellenkezőleg – fenyegetést, destrukciót lát bennük. A heteroglosszián alapuló szemlélet segítségével ezek a beszédmódbeli, megnyilatkozásbeli különbségek láthatóvá válnak, hiszen a megnyilatkozásokat és a hozzájuk kapcsolódó értékeléseket nem egyes beszélőkhöz kötve, hanem a nyelvvel való cselekvés közbeni megvalósulásukban vizsgáljuk. Blackledge és Creese kiemelik, hogy „Bahtyin látta, hogy amikor beszélünk, legtöbbször mások szavait használjuk, így saját beszédünk egybefolyik más emberek szavaival. Miközben ez történik, mérlegelünk, értékelünk, cáfolunk, tagadunk, egyetértünk, helybenhagyunk, de így nem csak mások szavait, hanem velük együtt a politikai/ideológiai pozícióikat is, amelyeket a szavaikkal reprezentálnak” (2015, 10 – saját fordításom). A roma/cigány gyerekek ideológiai pozícióinak alaposabb megismerése és ezt követően egyrészt beszédmódjaiknak iskolai emancipálása, másrészt diskurzív magatartásuk megértése és az ahhoz való alkalmazkodás lehetőségeinek kidolgozása az első lépés afelé, hogy megváltozzanak e tanulók iskolai esélyei. Ma Magyarországon ugyanis nem túlzás azt mondani, hogy kétségbeejtő a helyzet. Ismét a dunántúli iskola egyik pedagógusának a szavait idézem ennek érzékeltetésére. „Ezek a gyerekek már sajnos így- így vannak, hogy nagyon sehogy télleg, csak beülnek az órára, mert be kell ülni az órára, de francot se érdekli [kiegészítés a szövegkörnyezet alapján: ti. őket magukat, a tanulókat, és így tanáraikat sem], hogy ő most ezt tudja-e vagy sem”. A heteroglosszia koncepciójában annak lehetőségét látom, hogy ennek a kétségkívül komplex problémának (Lanstyák 2014) a kezelésében az etnográfiai megalapozású szociolingvisztika az eddigieknél hatékonyabban vegyen részt.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 935 1

Szabadon elérhető kiadványok Nyelvészet

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az elmúlt időszak változásai az európai ember számára (is) gyökeresen átformálták azt a viszonyrendszert, azokat a globálistól a lokálisig terjedő, ám egymástól nem függetleníthető értelmezési kereteket, melyekben a szereplők a tér, idő, a helyhez kötöttség, a mozgás, határ, identitás, tudás, tanulás, kultúra, nemzet, állam, kommunikáció, valóság, nexus, medialitás, ágencia, különösen pedig a nyelv, nyelvi gyakorlat fogalmait értelmezik. Mindazonáltal rendkívül összetett, változó és ellentmondásos mindaz, amit a nyelvi források, az ezekhez való hozzáférés és a globalizáció összefüggéseiről, a folyamat hatásairól mondhatunk.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötetének elsődleges célja a mindennapjainkat egyre inkább körülvevő, kiterjedt és sokarcú, a tudományban hosszú ideig mégis periférikusan kezelt jelenségkör, a két- és többnyelvűség értelmezéseinek, főbb diskurzusainak és eddig kevesebb figyelmet kapott kutatási irányainak felvillantása. E komplex viszonyrendszerben jó néhány magától értetődőnek, (nyelv)ideológiai irányultságoktól mentesnek vélt fogalom, kérdéskör kritikai újragondolásával a nyelvhasználók, a változatosság, a hozzáférés és a tevékenység egységét, ennek szociokulturális, történeti és ideológiai beágyazottságát állítjuk középpontba, reflektálva a kérdéskör multidiszciplináris jellegére, a kutatás, a kutató és kutatottak, a tudás és tanulás gyökeresen átalakuló szerepére, valamint a mindebből adódó tudományos és gyakorlati kihívásokra.

A kötet öt fejezetbe rendezve tárgyalja e szerteágazó tudományterület néhány alapvető megközelítését, tematikai, diszciplináris és módszertani komplexitását. A tanulmányok többsége az új módszertani irányok és nézőpontok beemeléséből, a hagyományos diszciplináris határok lebontásából létrejövő új értelmezési lehetőségeket is szemlélteti. Az itt megjelenő kutatások a magyarországi (pl. siket vagy cigány) nyelvhasználói közösségek és a határon túli magyarok (ausztráliai magyar diaszpóra, erdélyi, moldvai, kárpátaljai magyar közösségek stb.) nyelvhasználatát, változatos nyelvi elrendezéseit, (több)nyelvűségét a sajátságok kiemelése mellett más nyelvhasználói csoportokkal és egymással is azonos leírási keretben, - a sorozat történetében újdonságnak számító QR kódok segítségével immár magyar és nemzetközi jelnyelven is hozzáférhetővé téve - szemlélik, a kutatás újabb tereit, terepeit és perspektíváit nyitva meg.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-bartha-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxviii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero