Bartha Csilla (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok

Nyelvi diverzitás és standardizáció a heteroglossziában

A nyelvi diverzitás és a standardizáció kettősségéről való gondolkodás a jelenkori szociolingvisztikában sokaknál összekapcsolódik Bahtyin (1976) elméletével, aki ezt a dichotómiát a nyelvben ható centrifugális és centripetális erők közötti dinamikus viszonyok terepeként értelmezi (Blackledge–Creese 2014; Pietikäinen 2013; da Silva 2015). A centrifugális erők a nyelvi diverzitás, differencia és kreativitás, a centripetális erők a nyelvi egységesítés, standardizáció és normativitás irányába hatnak; e két tendencia egyszerre van jelen a modern nyelvekben. A köztük való kompetitív viszony bahtyini kulcsfogalma a heteroglosszia.1 A fogalom kétféle megközelítésből értelmezhető: egyrészt a nyelvi formák és jelek együttes használatát jelenti a beszélés során, másrészt a használatból adódó aktuális feszültségeket, amelyek a formák és jelek társadalmi indexikalitásából adódnak (Bailey 2007). Mint arra Pietikäinen (2013) felhívja a figyelmet, a heteroglossziát sokan az első megközelítésre redukálva a nyelvi diverzitással azonosítják, azaz kizárólag a nyelvben ható centrifugális tendenciák eredményének látják. Bahtyinnál a kapcsolat azonban éppen fordított: a heteroglossziában mint a nyelv inherens tulajdonságában vannak jelen a standardizáló és diverzifikáló tendenciák, folytonos konfliktusokat és ezáltal változásokat generálva a nyelvben és a nyelvi gyakorlatokban. Bahtyin (1976) a centripetális és centrifugális tendenciák megkülönböztetését nem egyértelműen vonatkozatja a standardizáció és a vele ellentétben álló diverzitás kettősségére. A centripetális erőket ugyan egységesítő tendenciaként írja le, amelyek kapcsolódnak az általa „nemzetinek” nevezett nyelvhez, de a standardizációnak a nyelvi egységesítéssel való azonosítása mintha a soha el nem érhető végeredménnyel – a standard nyelvvel (vö. Milroy 2001) – tenné egyenértékűvé a folyamatot.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 935 1

Szabadon elérhető kiadványok Nyelvészet

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az elmúlt időszak változásai az európai ember számára (is) gyökeresen átformálták azt a viszonyrendszert, azokat a globálistól a lokálisig terjedő, ám egymástól nem függetleníthető értelmezési kereteket, melyekben a szereplők a tér, idő, a helyhez kötöttség, a mozgás, határ, identitás, tudás, tanulás, kultúra, nemzet, állam, kommunikáció, valóság, nexus, medialitás, ágencia, különösen pedig a nyelv, nyelvi gyakorlat fogalmait értelmezik. Mindazonáltal rendkívül összetett, változó és ellentmondásos mindaz, amit a nyelvi források, az ezekhez való hozzáférés és a globalizáció összefüggéseiről, a folyamat hatásairól mondhatunk.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötetének elsődleges célja a mindennapjainkat egyre inkább körülvevő, kiterjedt és sokarcú, a tudományban hosszú ideig mégis periférikusan kezelt jelenségkör, a két- és többnyelvűség értelmezéseinek, főbb diskurzusainak és eddig kevesebb figyelmet kapott kutatási irányainak felvillantása. E komplex viszonyrendszerben jó néhány magától értetődőnek, (nyelv)ideológiai irányultságoktól mentesnek vélt fogalom, kérdéskör kritikai újragondolásával a nyelvhasználók, a változatosság, a hozzáférés és a tevékenység egységét, ennek szociokulturális, történeti és ideológiai beágyazottságát állítjuk középpontba, reflektálva a kérdéskör multidiszciplináris jellegére, a kutatás, a kutató és kutatottak, a tudás és tanulás gyökeresen átalakuló szerepére, valamint a mindebből adódó tudományos és gyakorlati kihívásokra.

A kötet öt fejezetbe rendezve tárgyalja e szerteágazó tudományterület néhány alapvető megközelítését, tematikai, diszciplináris és módszertani komplexitását. A tanulmányok többsége az új módszertani irányok és nézőpontok beemeléséből, a hagyományos diszciplináris határok lebontásából létrejövő új értelmezési lehetőségeket is szemlélteti. Az itt megjelenő kutatások a magyarországi (pl. siket vagy cigány) nyelvhasználói közösségek és a határon túli magyarok (ausztráliai magyar diaszpóra, erdélyi, moldvai, kárpátaljai magyar közösségek stb.) nyelvhasználatát, változatos nyelvi elrendezéseit, (több)nyelvűségét a sajátságok kiemelése mellett más nyelvhasználói csoportokkal és egymással is azonos leírási keretben, - a sorozat történetében újdonságnak számító QR kódok segítségével immár magyar és nemzetközi jelnyelven is hozzáférhetővé téve - szemlélik, a kutatás újabb tereit, terepeit és perspektíváit nyitva meg.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-bartha-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxviii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero