Bartha Csilla (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok

A mirandés revitalizációjának kezdetei

A 20. század közepéig a mirandés használata a mirandaiak körében reflektálatlan maradt, a portugálok pedig jellemzően rosszul beszélt portugálnak tekintették ezt a nyelvet (Merlan 2009, 209). A mirandés visszaszorulását több elvándorlási hullám és a szakképzett portugál ajkú beszélők megjelenése okozta. A nyelvélesztést, terepkutatásokat egy helyi pap kezdeményezte az 1980-as években, majd 1994-ben a Lisszaboni Egyetem Nyelvészeti Központja nyelvészekből és mirandés anyanyelvű értelmiségiekből álló kutatócsoportot szervezett (GELM, vö. Martins 2005). Ennek célja elsősorban a mirandés oktatásának kidolgozása és az ennek alapját biztosító sztenderdizáció volt. Munkájuk eredménye az 1999-ben elkészült helyesírási szabályzat, számos tanulmány, közvetetten pedig sok irodalmi mű, blog. Nyelvi tervezési és közösségfejlesztési eredményeik is jelentősek: a közösséget bevonva, a beszélőket adatközlőnek és a döntésekben partnernek tekintve haladtak. Kutatásaik számos nyelvi téveszmét bontottak le, így komoly szerepük volt portugálok és mirandaiak attitűdjeinek alakulásában. Amadeu Ferreira, a csoport vezetője, köztiszteletben álló mirandai „reneszánsz ember” pedig írói, fordítói munkásságával hívta fel a portugálok figyelmét a nyelvre és a mirandai kultúrára. Kapcsolatrendszere nagyban hozzájárult a mirandai „lobbi” sikeréhez. Ez a lobbi egyébként békésen folyt: például a nyelvi törvényt egyhangúlag szavazta meg a parlament. A mirandés 1999 óta Miranda régió elismert nyelve: a 7/99-es számú törvény szerint „a Portugál Állam elismeri a mirandai nyelv használatának és művelésének jogát kulturális örökségként, kommunikációs eszközként és Miranda identitásának erősítőjeként” (2. cikk), valamint „a gyermekeknek joguk van elsajátítani a mirandést a később szabályozandó feltételek mellett” (3. cikk). Ez a jogszabály nem annyira a tartalmával, mint szimbolikus szerepével jelentett mérföldkövet a mirandai nyelv történetében.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 935 1

Szabadon elérhető kiadványok Nyelvészet

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az elmúlt időszak változásai az európai ember számára (is) gyökeresen átformálták azt a viszonyrendszert, azokat a globálistól a lokálisig terjedő, ám egymástól nem függetleníthető értelmezési kereteket, melyekben a szereplők a tér, idő, a helyhez kötöttség, a mozgás, határ, identitás, tudás, tanulás, kultúra, nemzet, állam, kommunikáció, valóság, nexus, medialitás, ágencia, különösen pedig a nyelv, nyelvi gyakorlat fogalmait értelmezik. Mindazonáltal rendkívül összetett, változó és ellentmondásos mindaz, amit a nyelvi források, az ezekhez való hozzáférés és a globalizáció összefüggéseiről, a folyamat hatásairól mondhatunk.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötetének elsődleges célja a mindennapjainkat egyre inkább körülvevő, kiterjedt és sokarcú, a tudományban hosszú ideig mégis periférikusan kezelt jelenségkör, a két- és többnyelvűség értelmezéseinek, főbb diskurzusainak és eddig kevesebb figyelmet kapott kutatási irányainak felvillantása. E komplex viszonyrendszerben jó néhány magától értetődőnek, (nyelv)ideológiai irányultságoktól mentesnek vélt fogalom, kérdéskör kritikai újragondolásával a nyelvhasználók, a változatosság, a hozzáférés és a tevékenység egységét, ennek szociokulturális, történeti és ideológiai beágyazottságát állítjuk középpontba, reflektálva a kérdéskör multidiszciplináris jellegére, a kutatás, a kutató és kutatottak, a tudás és tanulás gyökeresen átalakuló szerepére, valamint a mindebből adódó tudományos és gyakorlati kihívásokra.

A kötet öt fejezetbe rendezve tárgyalja e szerteágazó tudományterület néhány alapvető megközelítését, tematikai, diszciplináris és módszertani komplexitását. A tanulmányok többsége az új módszertani irányok és nézőpontok beemeléséből, a hagyományos diszciplináris határok lebontásából létrejövő új értelmezési lehetőségeket is szemlélteti. Az itt megjelenő kutatások a magyarországi (pl. siket vagy cigány) nyelvhasználói közösségek és a határon túli magyarok (ausztráliai magyar diaszpóra, erdélyi, moldvai, kárpátaljai magyar közösségek stb.) nyelvhasználatát, változatos nyelvi elrendezéseit, (több)nyelvűségét a sajátságok kiemelése mellett más nyelvhasználói csoportokkal és egymással is azonos leírási keretben, - a sorozat történetében újdonságnak számító QR kódok segítségével immár magyar és nemzetközi jelnyelven is hozzáférhetővé téve - szemlélik, a kutatás újabb tereit, terepeit és perspektíváit nyitva meg.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-bartha-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxviii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero