Bartha Csilla (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok


A magyar bevándorlók története Ausztráliában

Az első magyarországi születésű bevándorlók 1829-ben érkeztek Ausztráliába (Kunz 1997, 19), de számuk még nem volt meghatározó. A magyar történelem eseményei következtében négy jelentősebb bevándorlási hullám következett be. Az első az 1848–49-es szabadságharcot követően, majd az I. és II. világháború után, végül az 1956-os forradalom utáni események következtében. A 2011-es népszámlálás adatai szerint 19 092 magyarországi születésű ember él Ausztráliában (Census 2011). Fontos kiemelni, hogy a magyar az egyik leginkább elöregedő diaszpóra Ausztráliában (az átlagéletkor 66 év), mivel a többségük a II. világháború után telepedett le, és viszonylag kevés az új bevándorló. Ezen demográfiai jelenség (elöregedés) közvetlen hatást gyakorol a generációkon átívelő nyelvmegtartási törekvésekre, mivel az első generációs magyarok száma rohamosan csökken (a 2011-es népszámlálási adat szerint 2006-hoz viszonyítva 5,3%-os visszaesés mutatkozott), ezáltal egyre nehezebb a magyar nyelv fenntartása. Ami az identitást illeti, a magyarországi születésű magyarok 87,9%-a tartja magát magyarnak, 2,8% németnek, és 1,3% zsidónak. Nyelvhasználat tekintetében 59,2% magyarul, 35,9% angolul, 1,5% pedig németül beszél otthon. 87,8% jól vagy nagyon jól beszél angolul, 10,4% nem jól vagy egyáltalán nem beszél angolul. A vallást tekintve 54,6% katolikusnak, 7,1% zsidónak, 5,6% pedig reformátusnak vallotta magát (Census 2011).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 935 1


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az elmúlt időszak változásai az európai ember számára (is) gyökeresen átformálták azt a viszonyrendszert, azokat a globálistól a lokálisig terjedő, ám egymástól nem függetleníthető értelmezési kereteket, melyekben a szereplők a tér, idő, a helyhez kötöttség, a mozgás, határ, identitás, tudás, tanulás, kultúra, nemzet, állam, kommunikáció, valóság, nexus, medialitás, ágencia, különösen pedig a nyelv, nyelvi gyakorlat fogalmait értelmezik. Mindazonáltal rendkívül összetett, változó és ellentmondásos mindaz, amit a nyelvi források, az ezekhez való hozzáférés és a globalizáció összefüggéseiről, a folyamat hatásairól mondhatunk.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötetének elsődleges célja a mindennapjainkat egyre inkább körülvevő, kiterjedt és sokarcú, a tudományban hosszú ideig mégis periférikusan kezelt jelenségkör, a két- és többnyelvűség értelmezéseinek, főbb diskurzusainak és eddig kevesebb figyelmet kapott kutatási irányainak felvillantása. E komplex viszonyrendszerben jó néhány magától értetődőnek, (nyelv)ideológiai irányultságoktól mentesnek vélt fogalom, kérdéskör kritikai újragondolásával a nyelvhasználók, a változatosság, a hozzáférés és a tevékenység egységét, ennek szociokulturális, történeti és ideológiai beágyazottságát állítjuk középpontba, reflektálva a kérdéskör multidiszciplináris jellegére, a kutatás, a kutató és kutatottak, a tudás és tanulás gyökeresen átalakuló szerepére, valamint a mindebből adódó tudományos és gyakorlati kihívásokra.

A kötet öt fejezetbe rendezve tárgyalja e szerteágazó tudományterület néhány alapvető megközelítését, tematikai, diszciplináris és módszertani komplexitását. A tanulmányok többsége az új módszertani irányok és nézőpontok beemeléséből, a hagyományos diszciplináris határok lebontásából létrejövő új értelmezési lehetőségeket is szemlélteti. Az itt megjelenő kutatások a magyarországi (pl. siket vagy cigány) nyelvhasználói közösségek és a határon túli magyarok (ausztráliai magyar diaszpóra, erdélyi, moldvai, kárpátaljai magyar közösségek stb.) nyelvhasználatát, változatos nyelvi elrendezéseit, (több)nyelvűségét a sajátságok kiemelése mellett más nyelvhasználói csoportokkal és egymással is azonos leírási keretben, - a sorozat történetében újdonságnak számító QR kódok segítségével immár magyar és nemzetközi jelnyelven is hozzáférhetővé téve - szemlélik, a kutatás újabb tereit, terepeit és perspektíváit nyitva meg.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-bartha-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxviii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave