Bartha Csilla (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok


Transzdiszciplináris, kvalitatív kutatás: autoetnográfia és résztvevői akciókutatás

A transzdiszciplináris kutatás együttműködő, párbeszédalapú, reflektív és generatív. A tudásalapú társadalmakban – szeretünk azzal büszkélkedni, hogy abban élünk – a transzdiszciplinaritás egy kapocs „a tudományalapú megoldások és a való életbeli problémák között – amelyek nagyon összetettek a tényszerű komplexitás, az értéktelítettség és a társadalmi korlátok tekintetében” (Wiesmann et al. 2008, 6). „A 20. század utolsó pár évtizedében (…) antipozitivista irányzat terjedt el a tudományos kutatások terén, mivel világosan felismerték a kutatás olyan kontextusba helyezésének szükségességét, amely magyarázattal tudna szolgálni arra, hogy az emberek milyen jelentést és szándékot kapcsolnak a cselekedeteikhez, amely figyelembe tudná venni a helyi véleményeket és mások véleményeit, és távol tudna maradni a nagy tudományos beszámolóktól a kutatási eredmények interpretációja során; valamint, amely sokféle nézőpontot és interpretációt tekintetbe venne. Nézőpontokat és interpretációkat olyan értelemben, hogy nemcsak a kezdeti kutatási posztulátumokat és kérdésfeltevéseket (hipotéziseket) befolyásolnák sokféle módon, hanem menet közben is változtathatnának a kutatás folyamatán, megalapozott elmélet1 létrehozásával” (Filipović 2015, 13). Következésképpen a tudás (és tudásépítés) fogalma magában foglalja a részvételt, a kontextusba helyezést, az evolúciót, az élethosszig tartó bevonódást, az átjárást és illeszkedést más területekhez, problémákhoz/kérdésekhez. Ez azt is jelenti, hogy a transzdiszciplináris kutatásnak magában kell foglalnia a kutatók önreflexióját, miközben a kutató együtt változik és fejlődik a kutatási projektjével, figyelembe véve eredeti és folyamatban lévő, episztemológiai és tudományos nézőpontjának kritikáit, kiigazításait és változásait.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 935 1


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az elmúlt időszak változásai az európai ember számára (is) gyökeresen átformálták azt a viszonyrendszert, azokat a globálistól a lokálisig terjedő, ám egymástól nem függetleníthető értelmezési kereteket, melyekben a szereplők a tér, idő, a helyhez kötöttség, a mozgás, határ, identitás, tudás, tanulás, kultúra, nemzet, állam, kommunikáció, valóság, nexus, medialitás, ágencia, különösen pedig a nyelv, nyelvi gyakorlat fogalmait értelmezik. Mindazonáltal rendkívül összetett, változó és ellentmondásos mindaz, amit a nyelvi források, az ezekhez való hozzáférés és a globalizáció összefüggéseiről, a folyamat hatásairól mondhatunk.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötetének elsődleges célja a mindennapjainkat egyre inkább körülvevő, kiterjedt és sokarcú, a tudományban hosszú ideig mégis periférikusan kezelt jelenségkör, a két- és többnyelvűség értelmezéseinek, főbb diskurzusainak és eddig kevesebb figyelmet kapott kutatási irányainak felvillantása. E komplex viszonyrendszerben jó néhány magától értetődőnek, (nyelv)ideológiai irányultságoktól mentesnek vélt fogalom, kérdéskör kritikai újragondolásával a nyelvhasználók, a változatosság, a hozzáférés és a tevékenység egységét, ennek szociokulturális, történeti és ideológiai beágyazottságát állítjuk középpontba, reflektálva a kérdéskör multidiszciplináris jellegére, a kutatás, a kutató és kutatottak, a tudás és tanulás gyökeresen átalakuló szerepére, valamint a mindebből adódó tudományos és gyakorlati kihívásokra.

A kötet öt fejezetbe rendezve tárgyalja e szerteágazó tudományterület néhány alapvető megközelítését, tematikai, diszciplináris és módszertani komplexitását. A tanulmányok többsége az új módszertani irányok és nézőpontok beemeléséből, a hagyományos diszciplináris határok lebontásából létrejövő új értelmezési lehetőségeket is szemlélteti. Az itt megjelenő kutatások a magyarországi (pl. siket vagy cigány) nyelvhasználói közösségek és a határon túli magyarok (ausztráliai magyar diaszpóra, erdélyi, moldvai, kárpátaljai magyar közösségek stb.) nyelvhasználatát, változatos nyelvi elrendezéseit, (több)nyelvűségét a sajátságok kiemelése mellett más nyelvhasználói csoportokkal és egymással is azonos leírási keretben, - a sorozat történetében újdonságnak számító QR kódok segítségével immár magyar és nemzetközi jelnyelven is hozzáférhetővé téve - szemlélik, a kutatás újabb tereit, terepeit és perspektíváit nyitva meg.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-bartha-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxviii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave