Bernek Ágnes

Közép- és Kelet-Európa a 21. század geopolitikai/geoökonómiai stratégiáiban


Oroszország tengeri hatalmának kérdőjelei

Oroszország ugyan az eurázsiai erőtér vezető szárazföldi hatalmává válhat, de tengeri hatalmi létének, az ún. „Sea Power”-nek a megteremtése mind természetföldrajzilag, mind geopolitikailag igen kérdéses. Bár az orosz tengeri partvonal hossza 37 653 km (szárazföldi határai 22 407 km hosszúságúak), de ennek túlnyomó része a hideg tengerek partvonalát jelenti, északról a Jeges-tenger, keletről a Csendes-óceán Oroszország határterülete. Az északi és keleti partvidék kikötői egyetlenegy kivétellel – a murmanszki kikötő a Golf-áramlatnak köszönhetően sohasem fagy be – az év nagy részében jég alatt vannak. Ezt a helyzetet Alekszandr Dugin úgy jellemzi, hogy délről Oroszországot a szárazföldi határok mintegy „anakonda-gyűrűként” veszik körül, megakadályozva, hogy az ország kijusson a meleg tengerek irányába (Dugin, 2004).

Közép- és Kelet-Európa a 21. század geopolitikai/geoökonómiai stratégiáiban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 178 3

Közép- és Kelet-Európa a felfedezésre váró új-régi makrorégiója Európának. Napjainkban sokat hallunk róla, számtalan dimenzióban, de arról keveset, hogy milyen folyamatok zajlanak itt le. Ütközőzóna vagy érintkezési nagytér két rendszer között, netalántán egy sajátos fejlődési övezet? S mi lehet a szerepe ma és holnap, alakítójává válhat-e a geopolitikai rendszereknek? A könyvet azoknak ajánlom, akik szeretnének eligazodni ezekben a kérdésekben, s meg akarják ismerni nagytérségünk jövőbeli lehetséges fejlődési irányait.

Prof. Dr. Rechnitzer János

egyetemi tanár, iskolavezető, Széchenyi István Egyetem,

Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola

Bernek Ágnes könyve történelmileg nagy ívű, politikailag pedig felettébb zavarba ejtő kérdést tesz fel: hogyan tudjuk újra pozicionálni a közép- és kelet-európai térség geopolitikai helyzetét a mozgásba lendült 21. századi világpolitikai és világgazdasági környezetben? A szerző tézisei provokatívak: 1. Közép- és Kelet-Európa mint önálló régió nem létezik, a szocialista múlt alapján lehatárolt térség a 21. századra már átalakult. 2. A térségről való geopolitikai szemléletmódunkban le kell számolnunk a hidegháborús időszak paradigmáival, a „Nyugaton vagy Keleten vagyunk?” és a „Hol húzható meg Közép-Európa és Kelet-Európa határa?” kérdésekkel! 3. Az egyes földrajzi térségekhez új „imidzset” kell társítanunk! 4. Az „ütközőzóna” helyzetet a térség államainak „hídzóna” szereppé kell átalakítaniuk. 5. A hídzónához tartozó államoknak olyan szoros gazdasági együttműködést kell megteremteniük, amely már képes ellenállni a nagyhatalmak ősrégi „oszd meg és uralkodj” politikájának. 6. A hídzónán belüli gazdasági együttműködés „kulcsa” mindenképpen az, hogy az államok gazdasági együttműködésén túl az országhatár alatti régiók (tényleges területi gazdasági egységek) és a régió vállalatai között is szoros gazdasági kapcsolatok alakuljanak ki. 7. Térségünk vonatkozásában a 21. század nagy kérdése, hogy ki lehet-e alakítani egy új észak–déli irányú közép- és kelet-európai „hídklasztert”?

A válaszok keresése izgalmas olvasmány szakembereknek és érdeklődőknek egyaránt.

Gazdag Ferenc

professzor emeritus, az MTA doktora

Hivatkozás: https://mersz.hu/bernek-kozep-es-kelet-europa-a-21-szazad-geopolitikaigeookonomiai-strategiaiban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave