2010 második félévében már látszott, hogy a japán gazdaság növekedése sem a belső, sem a külső keresleti oldalról nem áll stabil lábakon. A 2011 márciusában bekövetkezett katasztrófa pedig alapvetően rányomta a bélyegét a következő évi gazdasági növekedés ütemére. A hármas katasztrófa (földrengés, szökőár és a Fukusima Daiicsi atomerőmű négy reaktorának részleges leolvadása) átmeneti zavarokat okozott az ipari termelésben,73 az exportban74 (a hazai és globális ellátási láncokban) és az energiaellátásban. 2011-ben a japán reál GDP 0,1 százalékkal csökkent. A lakossági fogyasztás alig emelkedett, a lakásépítési és vállalati beruházások növekedése nem kis mértékben a katasztrófa utáni újjáépítésekkel függött össze, az export értéke nőtt, miközben a volumene visszaesett az előző évhez képest. Az exportot nemcsak a márciusi katasztrófa, hanem az erős jen, a tengerentúli piacok (USA, EU75) lassulása és a thai áradások okozta átmeneti ellátási zavarok is negatívan befolyásolták. 2011-ben, a katasztrófa „tartós” hatásaként – 30 éve először – Japán külkereskedelmi mérlege deficitessé vált. A japán kormány ugyanis elkezdte leállítani az atomerőműveket és az általuk termelt energiát76 hőerőművek termelésével pótolta, amelynek következményeként megugrott a fosszilis energiahordozók importja. A japán folyó fizetési mérleg azonban pozitív maradt, mivel a portfólió és a külföldi közvetlen befektetésekből származó jövedelem fedezi a megnövekedett „energiaszámlát”.