Kiss Judit (szerk.)

Stratégiaváltás a világgazdaságban


WTO tagság

A WTO tagság velejárójaként a kereskedelmet korábban korlátozó szabályokat fel kellett oldani és az indiai vámszínvonalat az adott iparágra jellemző nemzetközi átlagos vámszinthez kellett közelíteni143. A 2000-es évektől India külkereskedelme gyakorlatilag nyitottá és integrálttá vált a nemzetközi piacon. A WTO tárgyalások során India aláírta a befektetések és szellemi tulajdonjog védelméről szóló nemzetközi megállapodást (Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights, TRIPS). Ennek eredményeként a korábbi iparvédelmet szolgáló szabadalmi törvényt 2005-ben módosítani és a nemzetközi standardoknak megfelelővé kellett tenni (Kumar, 2008). Ez véget vetett annak a korábbi gyakorlatnak, amely szerint indiai vállalatok nyugati szabadalmak átvételével tudták a védett hazai piacon azokat a szolgáltatásokat biztosítani, amelyek a külföldi szereplők előtt el voltak zárva. Ez a szabadalmi rendszer a korábbi indiai iparpolitika egyik alappillére volt, és egész olyan iparágak nőttek ki a külföldről beszerzett licencek hazai szabadalmaztatásából, mint például a gyógyszeripar vagy a számítástechnika, elektronika (Taylor, 2014: 127).

Stratégiaváltás a világgazdaságban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 268 1

A gazdasági növekedés mind a közgazdaságtan, mind az általános közvélemény számára az egyik legfontosabb és leginkább vitatott téma. A növekedési stratégia ezért a gazdaság- és külgazdaság-politika egyik központi kérdése. Vajon az exportorientáció vagy a belső kereslet növelése segítette/segíti-e jobban a növekedés beindítását a 2008-as világgazdasági válságot követően?

E könyv hat ország – Brazília, Dél-Korea, India, Japán, Kína és Törökország – exportösztönző és importhelyettesítő gazdaságpolitikáiról ad kiváló elemzést. A következtetések a döntéshozók és a gazdaságpolitika alakítói számára egyaránt hallatlanul érdekesek és tanulságosak. Bár Magyarország mint EU-tagállam sajátos helyzetben van az elemzett hat országhoz képest, az egyes tanulmányok tanulságai teljes mértékben relevánsak a magyar gazdaságpolitika szempontjából is. A kérdést érintő gazdag irodalom alapos feldolgozása a szűkebb szakmai érdeklődők számára is hasznos és érdekes olvasmány.

Palánkai Tibor, akadémikus

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-strategiavaltas-a-vilaggazdasagban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave