Kiss Judit (szerk.)

Stratégiaváltás a világgazdaságban


Építőipari alvállalkozói tevékenység (contracting)

A török építőipari cégek külföldi aktivitása kiemelkedő. A hetvenes években Líbiában és a közel-keleti országokban kezdtek terjeszkedni, de mára globális szinten is jelentős szereplői az ágazatnak. 1972 és 2017 között 115 országban 9000 projektet valósítottak meg, összesen 350 milliárd dollár értékben (TCA, 2017: 1). Míg a kilencvenes években Oroszország (35%) volt a fő működési terület, Líbia (14%) és Kazahsztán (8%) előtt, a kétezres évek első évtizedében Oroszország (15%) csökkenő részesedése mellett Líbia (12%) és Türkmenisztán (11%) váltak jelentős partnerré. A 2010 és 2016 közötti időszakban Türkmenisztán (18%) megelőzte Oroszországot (17%), míg Irak (9%) feljött a harmadik helyre. Az 1972 és 2016 közötti teljes időszakot tekintve Oroszország (19,6%) volt a legjelentősebb partner, összesen 1929 projektet valósítottak meg itt török vállalatok, 67 milliárd dollár értékben, míg Türkmenisztán (13,8%) és Líbia (8,4%) követi a rangsorban. Regionális összesítésben ugyanerre az időszakra vonatkozóan a volt szovjet tagállamokat magában foglaló Eurázsiában valósítottak meg leginkább projekteket (47,6%), majd sorrendben a Közel-Kelet (26,1%), Afrika (17,5%), Európa (5,1%), egyéb Ázsia (3,2%) és Amerika (0,5%) következik.

Stratégiaváltás a világgazdaságban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 268 1

A gazdasági növekedés mind a közgazdaságtan, mind az általános közvélemény számára az egyik legfontosabb és leginkább vitatott téma. A növekedési stratégia ezért a gazdaság- és külgazdaság-politika egyik központi kérdése. Vajon az exportorientáció vagy a belső kereslet növelése segítette/segíti-e jobban a növekedés beindítását a 2008-as világgazdasági válságot követően?

E könyv hat ország – Brazília, Dél-Korea, India, Japán, Kína és Törökország – exportösztönző és importhelyettesítő gazdaságpolitikáiról ad kiváló elemzést. A következtetések a döntéshozók és a gazdaságpolitika alakítói számára egyaránt hallatlanul érdekesek és tanulságosak. Bár Magyarország mint EU-tagállam sajátos helyzetben van az elemzett hat országhoz képest, az egyes tanulmányok tanulságai teljes mértékben relevánsak a magyar gazdaságpolitika szempontjából is. A kérdést érintő gazdag irodalom alapos feldolgozása a szűkebb szakmai érdeklődők számára is hasznos és érdekes olvasmány.

Palánkai Tibor, akadémikus

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-strategiavaltas-a-vilaggazdasagban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave