Bóna Krisztián

Az üzemi belső elrendezés tervezése


Sor- és oszlopvektoros eljárás az irányorientált intenzitás mátrix segítségével

Az oszlopvektoros eljárást lehet alkalmazni abban az esetben is, ha az irányorientált kapcsolati mátrixon túl információkkal rendelkezünk az anyagáramlási intenzitásokról is, így az irányorientált intenzitás mátrixot is elő lehet állítani. Ez azért is lehet fontos, mert a visszáramokat tekintve nemcsak az a szempont lehet fontos, hogy hol keletkezik visszaáramlás a termelési rendszerben, hanem az is, hogy ezeknek az anyagáramoknak a várható nagysága hogyan fog alakulni. Ugyanis akár az is lehet egy szempont, hogy a visszafelé áramló anyagmozgatási teljesítmény szükségletet is minimalizálni szeretnénk. Így akár előfordulhat az a szituáció is, hogy több visszaáramlási tranzakcióval ugyan, de összességében kisebb anyagmozgatási teljesítmény szükséglettel működő elrendezést tudunk kialakítani. Emiatt több esetben előfordul, hogy az oszlopvektoros eljárásnak azt az esetét is alkalmazzuk, amelyik ezt a szempontot helyezi előtérbe. A módszer alkalmazásának főbb lépései a következők (lásd 64. ábra):

Az üzemi belső elrendezés tervezése

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 308 4

Az üzemi elrendezés tervezése valójában egyáltalán nem egyszerű feladat. Az esetek többségében kompromisszumot kell keresni az egymásnak ellentmondó szempontok között, egy sor mélyreható vizsgálatra alapozva. A helyesen felépített elrendezés tervezési folyamat – függetlenül attól, hogy egy új létesítményről vagy egy meglévő rendszer újratervezéséről van szó – lényegében mindig a termelőüzemi tevékenységet befolyásoló összes lényeges tényező figyelembevételét feltételező, matematikai és logikai módszerek alkalmazásán alapuló szintézis, amelyet operációkutatási módszerekkel lehet kezelni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bona-az-uzemi-belso-elrendezes-tervezese//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave