Nádori Gergely, Prievara Tibor

21. századi pedagógia


Mire és mikor akarjuk használni az eszközt?

A digitális eszközök egyik nagy előnye sokrétűségük. Forgattak már egész estés filmet mobiltelefonnal, és írtak regényt SMS-ben, de a mobiltelefon mégsem regényírásra használható a legjobban. A különféle eszközök között az a legfőbb választóvonal, hogy elsődlegesen a tartalom fogyasztására használhatók, vagy annak előállítására is alkalmasak. Az előbbi csoportba tartozik a telefonok és a táblagépek nagyobb része. Ezeket az eszközöket arra tervezték, hogy filmeket nézzenek, weboldalakat olvassanak velük, vagy éppen appokat, játékokat használjanak rajtuk. Nehézkes rajtuk a programok közötti váltás és együttműködés, az egyes alkalmazások jellemzően korlátozzák a felhasználó lehetőségeit. Ezzel szemben a laptopok, hibrid gépek lehetőséget adnak a tartalom előállítására is. Ezt segíti a beviteli eszközök sokasága, a programok közötti együttműködés. Amennyiben a tanulásról mint aktív folyamatról gondolkodunk, érdemes inkább ilyen eszközöket választani. A tabletek (elődlegesen a felső kategóriásak) felhasználói élménye úgy van megtervezve, hogy minél kisebb erőfeszítést várjanak el a használóktól. Ez jól jöhet akkor, ha csak néha, ritkán akarjuk használni őket, de folyamatos használatnál már inkább korlátozza a felhasználókat. Ha az az elképzelésünk, hogy a digitális eszköz a diák életének szerves része legyen, akár a toll és a ceruza, érdemes nyitottabb rendszert választani, olyat, amelynél a használat megtanulásának görbéje valamivel meredekebb, de végső soron több lehetőséget is ad a felhasználónak.

21. századi pedagógia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 102 8

Egyre többet hallunk a pedagógiai gyakorlat megváltoztatásának szükségességéről. Erről szól a Digitális Oktatási Stratégia, de a legújabb PISA felmérések eredményei is kiemelték valamilyen adaptív változás szükségességét. Megváltoztak a diákok, a későbbi megélhetéshez szükséges képességek, általában a tudásról alkotott képünk és annak produktív használatának képlete is. Ahhoz, hogy hatékonyabb lehessen a közoktatás, ezeket a fontos változásokat a pedagógiai tanulmányokban is hasznos (és talán szükséges) lenne megjeleníteni. A tanártovábbképzésben egyre nagyobb igény mutatkozik az ilyen témájú, ám erősen gyakorlati jellegű, kiadványok iránt (pl. A 21. századi tanár meglepő sikere 2015-ben). Az egyetemi tanárképzésben, illetve a tanártovábbképzési programokban a jelenleg használt tankönyvek, kézikönyvek tovább gondolása, kiegészítése, az új oktatási paradigmához szükségszerűen és organikusan kapcsolódó kiadványra komoly szükség és igény lenne.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nadori-prievara-21-szazadi-pedagogia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave