Bánréti Zoltán (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Kísérletes nyelvészet


Kitekintés

A napjainkra jellemző technikai fejlődés, az egyre korszerűbbé váló hallókészülékek térhódítása, a cochleáris implantáció elterjedése és a korai szűrés protokolljának (OAE, ABR, BERA) bevezetése nyomán ma már minden súlyos hallássérült gyermek számára lehetővé válik a hallás biztosítása, ami megfelelő alapot nyújt a hangzó nyelv elsajátításához. Az auditív vagy hallásra alapozott korai fejlesztés alapja a gyermek ellátása jól működő, megfelelő halláskorrekciót biztosító hallókészülékkel, vagy cochleáris implantátummal. A szakirodalmi adatok összehasonlító elemzése alapján Geers (2006) arról számolt be, hogy a CI meggyorsítja a nyelvi fejlődés és a beszédkészségek fejlődésének átlagos ütemét súlyosan hallássérült gyermekek esetében, szemben azokkal, akik csak hallókészüléket használnak. Geers és Moog (1994) úgy találta, hogy a CI-t használó gyermekek a hallókészüléket használókhoz képest jobbak az aktív szókincs, a szintaxisok megértése és a beszédprodukció gyakorisága terén. Az első életév előtt cochleáris implantátumot kapott siket gyermekek beszédértése és expresszív nyelvi fejlődése a hasonló korú halló gyermekekkel azonos fejlettségi szintet mutat (Leigh et al. 2013). Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a korai diagnózisnak és az optimális hallási erősítésnek köszönhetően a siket gyermekek legtöbbjének beszédprodukciója tiszta, társalgási kompetenciája jó, ami gyakran el is fedheti a beszédértésbeli nehézségeiket (Archbold–Mayer 2012).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 933 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Ez a kötet kísérletes nyelvészeti tanulmányokat tartalmaz, azaz olyan kutatások eredményeit ismerteti, amelyek egy tág értelemben vett „laboratóriumban" végzett kísérletek eredményein alapulnak. A kötet koncepciója szerint mind a legmodernebb technikai eszközrendszerekkel felszerelt kísérleti laboratóriumi struktúra, mind valamilyen speciális terep (óvoda, iskola, rehabilitációs intézet), mind pedig az internet, például a Facebook is szolgálhat kísérlet lefuttatásának kereteként. A nyelvészetben alkalmazott kísérletek módszertana természetesen követi a tudományos kísérletek általános paradigmáját és megőrzi annak lényeges jegyét: hogy megismételhető, objektív legyen.

Amíg számos interdiszciplináris területen, így például a neurolingvisztikában és a pszicholingvisztikában, a tudományos kísérleteket a 19. század óta alkalmazzák, addig az olyan nyelvészeti témákban, mint a nyelvtan készítése, a nyelvleírás, viszonylag újabb fejlemény a kísérletes módszertan alkalmazása. Ezt sok minden motiválta, többek között a kurrens nyelvészeti modellek, elméletek és variánsaik versengései és ennek kapcsán olyan objektív bizonyítékok keresése, amelyek csak kísérleti helyzetekben állíthatók elő.

Kötetünk tanulmányait négy tematikus egység szerint csoportosítottuk: 1. Nyelvleírási kérdések, 2. Nyelvelsajátítás, 3. A mesterségesnyelvtan-elsajátítási paradigma alkalmazásai, 4. Nyelvi zavarok.

A szerzők között nemcsak a terület jelentős ismertségű személyiségei, hanem külföldről korábban hazatért, vagy más országokban dolgozó és az itthoniakkal szoros kapcsolatokat fenntartó, sőt Magyarországon működő külföldi kutatók is megtalálhatók, példázva a magyarországi nyelvészet nemzetközi beágyazottságát. Nyolc tanulmány esetében a szerzők mellékeltek a kísérleteik hátteréhez, például az adatbázisokhoz, vagy a keretként szolgáló kutatási projekthez és kutatócsoporthoz elvezető internetes linkeket, melyeket QR-kódok formájában adunk meg. A QR-kódok okostelefonnal azonnal aktív linkekre fordíthatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxix//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave