Bánréti Zoltán (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Kísérletes nyelvészet


A kimerítő értelmezés legfőbb ismérvei

Egy összetevőt akkor értelmezünk kimerítően, ha nem csupán azonosítja az adott kontextusban releváns elemeknek azon halmazát, amelyre a mondatban kifejezett állítás igaz, hanem ezzel egyidejűleg azt is kizárja, hogy az állítás az alternatívákként szereplő más elemekre is igaz legyen. Éppen ez az oka annak, hogy a kimerítő listázás kérdésköre nem választható el a fókusz fogalmától sem, hiszen – amint arra Rooth (1985; 1992) nyomán Krifka (2008) is rámutatott – a fókuszálás célja annak jelölése, hogy egy elemnek az adott diskurzusban van legalább egy, az értelmezés szempontjából releváns alternatívája. Az elmúlt években számos olyan kísérletes nyelvészeti munka született, amely azt vizsgálta, hogy kimerítően értelmezik‑e a magyar anyanyelvű felnőttek, illetve gyermekek a különféle fókusztípusokat (szerkezeti fókuszt, prozódiai fókuszt vagy csak partikulát) tartalmazó mondatokat. Mindezidáig nem esett szó azonban arról, hogy szükségesnek tartják‑e a kimerítőség követelményének teljesülését olyan esetekben is, ha az elhangzott mondat nem tartalmaz fókuszjelölést. Pedig egy ilyen vizsgálat révén nem csupán magáról a kizáró olvasatról, illetve annak elsajátításáról tudhatunk meg többet, hanem arról is, hogy miként befolyásolják az értelmezést az olyan tényezők, mint például az események szerkezete, a szereplők tematikus szerepe vagy annak az összetevőnek a szintaktikai és/vagy grammatikai szerepe, amelyet illetően sérül a kimerítőség követelménye.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 933 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Ez a kötet kísérletes nyelvészeti tanulmányokat tartalmaz, azaz olyan kutatások eredményeit ismerteti, amelyek egy tág értelemben vett „laboratóriumban" végzett kísérletek eredményein alapulnak. A kötet koncepciója szerint mind a legmodernebb technikai eszközrendszerekkel felszerelt kísérleti laboratóriumi struktúra, mind valamilyen speciális terep (óvoda, iskola, rehabilitációs intézet), mind pedig az internet, például a Facebook is szolgálhat kísérlet lefuttatásának kereteként. A nyelvészetben alkalmazott kísérletek módszertana természetesen követi a tudományos kísérletek általános paradigmáját és megőrzi annak lényeges jegyét: hogy megismételhető, objektív legyen.

Amíg számos interdiszciplináris területen, így például a neurolingvisztikában és a pszicholingvisztikában, a tudományos kísérleteket a 19. század óta alkalmazzák, addig az olyan nyelvészeti témákban, mint a nyelvtan készítése, a nyelvleírás, viszonylag újabb fejlemény a kísérletes módszertan alkalmazása. Ezt sok minden motiválta, többek között a kurrens nyelvészeti modellek, elméletek és variánsaik versengései és ennek kapcsán olyan objektív bizonyítékok keresése, amelyek csak kísérleti helyzetekben állíthatók elő.

Kötetünk tanulmányait négy tematikus egység szerint csoportosítottuk: 1. Nyelvleírási kérdések, 2. Nyelvelsajátítás, 3. A mesterségesnyelvtan-elsajátítási paradigma alkalmazásai, 4. Nyelvi zavarok.

A szerzők között nemcsak a terület jelentős ismertségű személyiségei, hanem külföldről korábban hazatért, vagy más országokban dolgozó és az itthoniakkal szoros kapcsolatokat fenntartó, sőt Magyarországon működő külföldi kutatók is megtalálhatók, példázva a magyarországi nyelvészet nemzetközi beágyazottságát. Nyolc tanulmány esetében a szerzők mellékeltek a kísérleteik hátteréhez, például az adatbázisokhoz, vagy a keretként szolgáló kutatási projekthez és kutatócsoporthoz elvezető internetes linkeket, melyeket QR-kódok formájában adunk meg. A QR-kódok okostelefonnal azonnal aktív linkekre fordíthatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxix//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave