Bánréti Zoltán (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Kísérletes nyelvészet


A specifikus nyelvi zavar tünetei

A specifikus nyelvi zavar (SNYZ) kifejezés olyan gyerekek problémájára utal, akik nem képesek tipikusan fejlődő társaikhoz hasonló tempóban és minőségben elsajátítani az anyanyelvüket annak ellenére, hogy tipikus beszédkörnyezetben nevelkednek, érzékszerveik épek, értelmi képességük legalább átlagos, és neurológiai károsodás, pszichiátriai vagy szociális zavarok sem mutathatók ki náluk (Leonard 2014). Nyelvi fejlődésük a tipikusnál lassabb ütemű, gyakran csak 2–3 éves korukban kezdenek szavakat használni és azokat többszavas szerkezetekbe kombinálni. Expresszív beszédük rendszerint nehezen érthető, jellemző tünet az alacsony nyelvtani komplexitás és a diszgrammatizmus, szókincsük és mondatmegértési készségük korlátozottsága óvodás- és kisiskoláskorban is kimutatható. Az SNYZ az anyanyelv típusától függően érinti a nyelvtani rendszer elsajátítását is. A legtöbb nyelvben beszámolnak a mondatfeldolgozás és mondatalkotás zavarairól, különösen a komplex szintaxis produkciójában és megértésében mutatkozó elmaradásról, míg a morfológiában megmutatkozó elmaradások nyelvtípustól függően változóak. Az igeragok elhagyása leginkább a kevéssé inflektáló angolban, a helyettesítési hibák a ragozó olaszban és németben jellemzőek, míg a komplex morfofonológiai mintázatokat alkalmazó héber igeragozásban a kódolt nyelvtani dimenziók számával összefüggő nehézségek mutatkoznak. A főnévi morfológia problematikus a németben, a svédben és a törökben is, bár más nyelvtani jellemzők mentén: a németben és a törökben elmaradást mutat a lexikális esetjelölés, míg a svédben és a németben a határozottság és a nyelvtani nem jelölése szenved zavart (az SNYZ nyelvtani tüneteinek nyelvközi összevetéséről l. Lukács et al. 2014; Leonard 2014; 2016 áttekintéseit). Az alábbiakban vizsgálatunk fókuszának megfelelően röviden áttekintjük a birtokos morfológia SNYZ-ben megfigyelt érintettségéről rendelkezésre álló nyelvközi eredményeket.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 933 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Ez a kötet kísérletes nyelvészeti tanulmányokat tartalmaz, azaz olyan kutatások eredményeit ismerteti, amelyek egy tág értelemben vett „laboratóriumban" végzett kísérletek eredményein alapulnak. A kötet koncepciója szerint mind a legmodernebb technikai eszközrendszerekkel felszerelt kísérleti laboratóriumi struktúra, mind valamilyen speciális terep (óvoda, iskola, rehabilitációs intézet), mind pedig az internet, például a Facebook is szolgálhat kísérlet lefuttatásának kereteként. A nyelvészetben alkalmazott kísérletek módszertana természetesen követi a tudományos kísérletek általános paradigmáját és megőrzi annak lényeges jegyét: hogy megismételhető, objektív legyen.

Amíg számos interdiszciplináris területen, így például a neurolingvisztikában és a pszicholingvisztikában, a tudományos kísérleteket a 19. század óta alkalmazzák, addig az olyan nyelvészeti témákban, mint a nyelvtan készítése, a nyelvleírás, viszonylag újabb fejlemény a kísérletes módszertan alkalmazása. Ezt sok minden motiválta, többek között a kurrens nyelvészeti modellek, elméletek és variánsaik versengései és ennek kapcsán olyan objektív bizonyítékok keresése, amelyek csak kísérleti helyzetekben állíthatók elő.

Kötetünk tanulmányait négy tematikus egység szerint csoportosítottuk: 1. Nyelvleírási kérdések, 2. Nyelvelsajátítás, 3. A mesterségesnyelvtan-elsajátítási paradigma alkalmazásai, 4. Nyelvi zavarok.

A szerzők között nemcsak a terület jelentős ismertségű személyiségei, hanem külföldről korábban hazatért, vagy más országokban dolgozó és az itthoniakkal szoros kapcsolatokat fenntartó, sőt Magyarországon működő külföldi kutatók is megtalálhatók, példázva a magyarországi nyelvészet nemzetközi beágyazottságát. Nyolc tanulmány esetében a szerzők mellékeltek a kísérleteik hátteréhez, például az adatbázisokhoz, vagy a keretként szolgáló kutatási projekthez és kutatócsoporthoz elvezető internetes linkeket, melyeket QR-kódok formájában adunk meg. A QR-kódok okostelefonnal azonnal aktív linkekre fordíthatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxix//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave