Bánréti Zoltán (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Kísérletes nyelvészet


Morfológiai gazdagság

A morfológiai gazdagság hipotézise szerint a nyelvtan elsajátítása és használata az egyes nyelvekben elérhető jelzéseket valószínűségi alapon felfedező és alkalmazó konstruktív folyamat, amelyet SNYZ-ben az általános nyelvi képességbeli elmaradás és a feldolgozórendszer rendelkezésére álló források szűkössége korlátoz. A gyerekek tehát az adott nyelvben hozzáférhető jelzések érvényességét (cue validity) figyelembe véve részesítenek előnyben bizonyos nyelvtani részrendszereket másokkal szemben. A kevés ragot alkalmazó angolban az SNYZ-t mutató gyerekek korlátozott kapacitású feldolgozórendszerük erőforrásait inkább a fontosabb nyelvtani funkcióval bíró szórendi információknak szentelik. Így kevesebb erőforrás jut a ragok elsajátítására, melyhez így több előfordulás lenne szükséges, a ragok ritkasága azonban jelentősen megnehezíti az elsajátítást. Ezzel szemben a gazdag morfológiájú nyelveket, például az olaszt vagy a hébert elsajátító gyerekek a ragozási rendszert részesítik előnyben, így e téren kisebb lesz az elmaradásuk a tipikus fejlődéshez képest. E nyelvekben azonban, ha a ragozási rendszer több nyelvtani dimenziót (pl. szám, személy, nyelvtani nem, határozottság, idő stb.) jelöl egyszerre, ez megterhelheti a korlátozott feldolgozási képességeket, megint csak lassítva a paradigma felismerését, növelve a szükséges előfordulások számát (Leonard 2007). Látható tehát, hogy a ragok gyakorisága mindkét típusú nyelvben nagyban befolyásolja a morfológia elsajátítását, és a bemeneti nyelvben gyakrabban előforduló ragok használatában az SNYZ-t mutató gyerekek jobb teljesítményt nyújtanak. A ritkábban előforduló morfémákkal azonban nehézségeik lehetnek, különösen akkor, ha más tényezők is ebben az irányban hatnak. Ilyen tényező lehet a következetlen jelölés, amit kimutattunk fentebb a többes számú birtokost jelölő morfémákkal kapcsolatban, illetve a birtoktöbbesítő jel előfordulásával és értelmezhetőségével kapcsolatos mintázat.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 933 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Ez a kötet kísérletes nyelvészeti tanulmányokat tartalmaz, azaz olyan kutatások eredményeit ismerteti, amelyek egy tág értelemben vett „laboratóriumban" végzett kísérletek eredményein alapulnak. A kötet koncepciója szerint mind a legmodernebb technikai eszközrendszerekkel felszerelt kísérleti laboratóriumi struktúra, mind valamilyen speciális terep (óvoda, iskola, rehabilitációs intézet), mind pedig az internet, például a Facebook is szolgálhat kísérlet lefuttatásának kereteként. A nyelvészetben alkalmazott kísérletek módszertana természetesen követi a tudományos kísérletek általános paradigmáját és megőrzi annak lényeges jegyét: hogy megismételhető, objektív legyen.

Amíg számos interdiszciplináris területen, így például a neurolingvisztikában és a pszicholingvisztikában, a tudományos kísérleteket a 19. század óta alkalmazzák, addig az olyan nyelvészeti témákban, mint a nyelvtan készítése, a nyelvleírás, viszonylag újabb fejlemény a kísérletes módszertan alkalmazása. Ezt sok minden motiválta, többek között a kurrens nyelvészeti modellek, elméletek és variánsaik versengései és ennek kapcsán olyan objektív bizonyítékok keresése, amelyek csak kísérleti helyzetekben állíthatók elő.

Kötetünk tanulmányait négy tematikus egység szerint csoportosítottuk: 1. Nyelvleírási kérdések, 2. Nyelvelsajátítás, 3. A mesterségesnyelvtan-elsajátítási paradigma alkalmazásai, 4. Nyelvi zavarok.

A szerzők között nemcsak a terület jelentős ismertségű személyiségei, hanem külföldről korábban hazatért, vagy más országokban dolgozó és az itthoniakkal szoros kapcsolatokat fenntartó, sőt Magyarországon működő külföldi kutatók is megtalálhatók, példázva a magyarországi nyelvészet nemzetközi beágyazottságát. Nyolc tanulmány esetében a szerzők mellékeltek a kísérleteik hátteréhez, például az adatbázisokhoz, vagy a keretként szolgáló kutatási projekthez és kutatócsoporthoz elvezető internetes linkeket, melyeket QR-kódok formájában adunk meg. A QR-kódok okostelefonnal azonnal aktív linkekre fordíthatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxix//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave