Bánréti Zoltán (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Kísérletes nyelvészet


Vizsgálati személyek és az adatok gyűjtésének módszertana

A vizsgálatban összesen 84 személy vett részt, 48 EKZ-val élő és 36 egészséges kontrollszemély. Az EKZ-val élők valamennyien jobbkezes, ép hallású, magyar anyanyelvű személyek voltak, akik kognitív funkciókat befolyásoló gyógyszert nem szedtek. Az egészséges kontroll (K) csoport tagjai szintén jobbkezes, ép hallású, magyar anyanyelvű személyek voltak. A kontroll- és az EKZ-csoport nem különbözött szignifikánsan egymástól nemben (χ2-próba, p = 0,791) és iskolázottságban (t-próba, p = 0,0807). Életkorban az EKZ-csoport szignifikánsan különbözött a kontrolltól (t-próba, p = 0,0322). Ennek oka az volt, hogy a 71 év feletti személyek jelentősen nagyobb valószínűséggel tartoztak az EKZ-csoportba, mint az alacsonyabb életkorúak. Az általános kognitív képességeket a Mini Mental Teszt (Folstein et al. 1975), az Órarajzolási Teszt (Freedman et al. 1994) és az ADAS-Cog (Rosen et al. 1984) segítségével mértük fel. A depresszió állapotának felmérésére – a verbális teljesítményt befolyásoló hatása miatt – a Geriátriai Depresszió Skálát használtuk (Yesavage et al. 1983). Ezeket az adatokat és eredményeket az 1. és a 2. táblázatban foglaltuk össze.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 933 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Ez a kötet kísérletes nyelvészeti tanulmányokat tartalmaz, azaz olyan kutatások eredményeit ismerteti, amelyek egy tág értelemben vett „laboratóriumban" végzett kísérletek eredményein alapulnak. A kötet koncepciója szerint mind a legmodernebb technikai eszközrendszerekkel felszerelt kísérleti laboratóriumi struktúra, mind valamilyen speciális terep (óvoda, iskola, rehabilitációs intézet), mind pedig az internet, például a Facebook is szolgálhat kísérlet lefuttatásának kereteként. A nyelvészetben alkalmazott kísérletek módszertana természetesen követi a tudományos kísérletek általános paradigmáját és megőrzi annak lényeges jegyét: hogy megismételhető, objektív legyen.

Amíg számos interdiszciplináris területen, így például a neurolingvisztikában és a pszicholingvisztikában, a tudományos kísérleteket a 19. század óta alkalmazzák, addig az olyan nyelvészeti témákban, mint a nyelvtan készítése, a nyelvleírás, viszonylag újabb fejlemény a kísérletes módszertan alkalmazása. Ezt sok minden motiválta, többek között a kurrens nyelvészeti modellek, elméletek és variánsaik versengései és ennek kapcsán olyan objektív bizonyítékok keresése, amelyek csak kísérleti helyzetekben állíthatók elő.

Kötetünk tanulmányait négy tematikus egység szerint csoportosítottuk: 1. Nyelvleírási kérdések, 2. Nyelvelsajátítás, 3. A mesterségesnyelvtan-elsajátítási paradigma alkalmazásai, 4. Nyelvi zavarok.

A szerzők között nemcsak a terület jelentős ismertségű személyiségei, hanem külföldről korábban hazatért, vagy más országokban dolgozó és az itthoniakkal szoros kapcsolatokat fenntartó, sőt Magyarországon működő külföldi kutatók is megtalálhatók, példázva a magyarországi nyelvészet nemzetközi beágyazottságát. Nyolc tanulmány esetében a szerzők mellékeltek a kísérleteik hátteréhez, például az adatbázisokhoz, vagy a keretként szolgáló kutatási projekthez és kutatócsoporthoz elvezető internetes linkeket, melyeket QR-kódok formájában adunk meg. A QR-kódok okostelefonnal azonnal aktív linkekre fordíthatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxix//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave