Bánréti Zoltán (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Kísérletes nyelvészet


A jegyek kinyerése az ASR eszközünkkel

Ahogy láttuk, néhány szerző már alkalmazott ASR eszközt a jegykinyerő folyamathoz. Egy általános, készen kapott ASR szoftver (amilyet például Fraser et al. (2013) használt) azonban lehet, hogy nem a legmegfelelőbb megoldás erre. Ennek fő oka az, hogy a standard beszédfelismerők arra vannak felkészítve, hogy a szavak szintjén minimalizálják az átírási hibák számát, míg mi a nem verbális akusztikai jegyek, például a beszédtempó vagy a néma és kitöltött szünetek időtartamának kinyerésére törekszünk. Fontos például, hogy nálunk egyik akusztikai jegy sem követeli meg a hangok tényleges azonosítását; pusztán megszámolnunk kell őket, és megmérni az időtartamukat. Az is fontos, hogy egy standard ASR rendszer esetében a kitöltött szünetek nem jelennek meg explicit módon a kimenetben, kutatásunk szempontjából azonban nekünk fontos információt hordoznak. Maga az adatgyűjtő módszerünk is – különösen a 2. feladat – témafüggetlen ASR szoftvert követel meg. A magyar nyelv erősen agglutinatív természete miatt mindezeknek megfelelő felismerők még nem léteznek a magyar nyelvre, a néhány kivétel pedig (mint a Google ingyenes ASR-eszköze) nagy szó–hiba aránnyal dolgozik (Szabó et al. 2015). Ehhez még az is hozzájárul, hogy a demenciával élő betegek beszédének vizsgálatából tudjuk, hogy az agrammatikus mondatok és a nem megfelelő ragozások száma náluk megnövekedhet (Fraser et al. 2013; 2014). Egy standard ASR rendszert arra felkészíteni, hogy ezeket a nem standard hibákat kezelje, a demenciával élők nyelvének olyan statisztikai modelljét kívánná meg, amihez a mi mintakészletünk egyértelműen túl kicsi. A hasonló kutatások, melyek EKZ-val élők beszédének automatikus felismerésével próbálkoztak, meglehetősen nagy, 30–50% közötti szó-hiba arányról számoltak be (Lehr et al. 2012).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 933 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Ez a kötet kísérletes nyelvészeti tanulmányokat tartalmaz, azaz olyan kutatások eredményeit ismerteti, amelyek egy tág értelemben vett „laboratóriumban" végzett kísérletek eredményein alapulnak. A kötet koncepciója szerint mind a legmodernebb technikai eszközrendszerekkel felszerelt kísérleti laboratóriumi struktúra, mind valamilyen speciális terep (óvoda, iskola, rehabilitációs intézet), mind pedig az internet, például a Facebook is szolgálhat kísérlet lefuttatásának kereteként. A nyelvészetben alkalmazott kísérletek módszertana természetesen követi a tudományos kísérletek általános paradigmáját és megőrzi annak lényeges jegyét: hogy megismételhető, objektív legyen.

Amíg számos interdiszciplináris területen, így például a neurolingvisztikában és a pszicholingvisztikában, a tudományos kísérleteket a 19. század óta alkalmazzák, addig az olyan nyelvészeti témákban, mint a nyelvtan készítése, a nyelvleírás, viszonylag újabb fejlemény a kísérletes módszertan alkalmazása. Ezt sok minden motiválta, többek között a kurrens nyelvészeti modellek, elméletek és variánsaik versengései és ennek kapcsán olyan objektív bizonyítékok keresése, amelyek csak kísérleti helyzetekben állíthatók elő.

Kötetünk tanulmányait négy tematikus egység szerint csoportosítottuk: 1. Nyelvleírási kérdések, 2. Nyelvelsajátítás, 3. A mesterségesnyelvtan-elsajátítási paradigma alkalmazásai, 4. Nyelvi zavarok.

A szerzők között nemcsak a terület jelentős ismertségű személyiségei, hanem külföldről korábban hazatért, vagy más országokban dolgozó és az itthoniakkal szoros kapcsolatokat fenntartó, sőt Magyarországon működő külföldi kutatók is megtalálhatók, példázva a magyarországi nyelvészet nemzetközi beágyazottságát. Nyolc tanulmány esetében a szerzők mellékeltek a kísérleteik hátteréhez, például az adatbázisokhoz, vagy a keretként szolgáló kutatási projekthez és kutatócsoporthoz elvezető internetes linkeket, melyeket QR-kódok formájában adunk meg. A QR-kódok okostelefonnal azonnal aktív linkekre fordíthatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxix//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave