Bánréti Zoltán (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Kísérletes nyelvészet


A preverbális fókusz értelmezésének generatív és pragmatikai megközelítései

A preVf értelmezésével mind az elméleti, mind a kísérletes irodalom behatóan foglalkozott. A témával kapcsolatos diskurzusban az olyan, mára klasszikusnak mondható tanulmányok, mint például Szabolcsi (1980), É. Kiss (1998) vagy Kenesei (2006) elméleti munkái jelölték ki az irányt: a kutatások során a hangsúly a szerkezet értelmezésének kimerítő voltára esett. Kimerítő értelmezésen azt értjük, amikor a fókuszált elem kijelöl egy olyan halmazt a diskurzusuniverzumban, amelyre a mondat predikátum része kizárólagosan igaz (l. pl. É. Kiss 1998). Például az (1a) esetében a diskurzusuniverzumban lehetnek gyümölcsök (alma, körte, barack stb.), amelyek közül a mondat egyedüliként azonosítja az almát, mint azon gyümölcsök halmazát, amelyet Karcsi a tányérjára rakott. Ezzel együtt természetesen a többi gyümölcsöt ki is kell zárnunk azok köréből, amelyek nem kerültek rá a tányérra. Ilyen értelemben, ahogyan erre Kenesei (2006) fel is hívja a figyelmet, a preVf kizárás alapján is azonosít (identification by exclusion): a fókusz által azonosított elemet egy komplementer halmaz viszonyában azonosítjuk. Kenesei (2006) megjegyzi továbbá: attól függetlenül, hogy a diskurzusuniverzumban lévő halmazt explicite (akár felsorolással, vagy csak egy kategórianévvel) vagy implicite jelöltük-e meg, a komplementer halmaz mindig létrejön (Kenesei 2006, 137). Ennek a megállapításnak, mint látni fogjuk, a későbbiekben bemutatásra kerülő kísérletünk eredményeinek értékelése szempontjából is jelentősége lesz.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 933 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Ez a kötet kísérletes nyelvészeti tanulmányokat tartalmaz, azaz olyan kutatások eredményeit ismerteti, amelyek egy tág értelemben vett „laboratóriumban" végzett kísérletek eredményein alapulnak. A kötet koncepciója szerint mind a legmodernebb technikai eszközrendszerekkel felszerelt kísérleti laboratóriumi struktúra, mind valamilyen speciális terep (óvoda, iskola, rehabilitációs intézet), mind pedig az internet, például a Facebook is szolgálhat kísérlet lefuttatásának kereteként. A nyelvészetben alkalmazott kísérletek módszertana természetesen követi a tudományos kísérletek általános paradigmáját és megőrzi annak lényeges jegyét: hogy megismételhető, objektív legyen.

Amíg számos interdiszciplináris területen, így például a neurolingvisztikában és a pszicholingvisztikában, a tudományos kísérleteket a 19. század óta alkalmazzák, addig az olyan nyelvészeti témákban, mint a nyelvtan készítése, a nyelvleírás, viszonylag újabb fejlemény a kísérletes módszertan alkalmazása. Ezt sok minden motiválta, többek között a kurrens nyelvészeti modellek, elméletek és variánsaik versengései és ennek kapcsán olyan objektív bizonyítékok keresése, amelyek csak kísérleti helyzetekben állíthatók elő.

Kötetünk tanulmányait négy tematikus egység szerint csoportosítottuk: 1. Nyelvleírási kérdések, 2. Nyelvelsajátítás, 3. A mesterségesnyelvtan-elsajátítási paradigma alkalmazásai, 4. Nyelvi zavarok.

A szerzők között nemcsak a terület jelentős ismertségű személyiségei, hanem külföldről korábban hazatért, vagy más országokban dolgozó és az itthoniakkal szoros kapcsolatokat fenntartó, sőt Magyarországon működő külföldi kutatók is megtalálhatók, példázva a magyarországi nyelvészet nemzetközi beágyazottságát. Nyolc tanulmány esetében a szerzők mellékeltek a kísérleteik hátteréhez, például az adatbázisokhoz, vagy a keretként szolgáló kutatási projekthez és kutatócsoporthoz elvezető internetes linkeket, melyeket QR-kódok formájában adunk meg. A QR-kódok okostelefonnal azonnal aktív linkekre fordíthatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxix//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave