Huang és Snedeker (2009) sokat idézett tanulmányában korábbi kísérletes munkák eredményeire támaszkodva (l. pl. Noveck–Posada 2003; Bott–Noveck 2004; De Neys–Schaeken 2007) a pragmatikai értelmezési folyamatok moduláris modelljét veszi alapul a skaláris implikatúrákhoz köthető értelmezési folyamatok vizsgálatához. Modelljük szerint az előző alpontban ismertetett grice-i gondolatmentnek van pszichológiai realitása. Ennek megfelelően azt feltételezik, hogy a pragmatikai értelmezés (pragmatic enrichment) akkor jöhet létre, ha egy nyelvi kifejezés lexiko-szemantikai és kompozicionális, illetve igazságfeltételes szemantikai elemzése már megtörtént, és erre az elemzésre épül rá végül a pragmatikai jelentéssel gazdagított interpretáció. Mivel a szemantikai elemzésnek tehát meg kell előznie a pragmatikait, a szerzők a skaláris implikatúrák esetében is azt várják, hogy az értelmezés során a felülről korlátos interpretáció aktiválása több időt vesz igénybe, mint a pusztán a szemantika szerint kiszámítható alulról korlátos jelentésé. Huang és Snedeker (2009) a visual world paradigmában elvégzett kísérletükben a néhány-hoz (some) köthető értelmezési folyamatokat hasonlította össze az összes-hez (all) és a kettő és három számnevekhez köthető értelmezési folyamatokkal. Az egyes bemutatások során a vizsgálati személyek egy számnevet, egy néhány-at vagy egy összes-t tartalmazó instrukciót hallottak (pl. Point to the girl who has two/three/all/some of the socks. ’Mutasd meg a lányt, akinél két/három/az összes/néhány zokni van’), miközben négy különböző képet láttak. A célképek a számnév- és az összes-kondíciókban az alulról korlátos (szemantikai) értelmezést jelenítették meg, a néhány-kondícióban pedig a felülről korlátos (pragmatikai) jelentést. A kísérleti személyek feladata az instrukció végrehajtása volt. A moduláris modell alapján a szerzők azt várták, hogy az értelmezési folyamatokat tükröző szemmozgásadatok a néhány-t tartalmazó mondatok esetében a néhány elhangzása után lassabban konvergálnak a pragmatikai (azaz felülről korlátos) jelentésnek megfelelő képre, mint az összes-et tartalmazó mondatok elhangzása esetén az összes szemantikai (azaz alulról korlátos) jelentésének megfelelő képre. A várt látenciabeli különbség az eredményekben meg is mutatkozott: a néhány esetében a célképre eso tekintetek arányának idobeni növekedése jelentosen elmaradt a kvantor kezdete és a mondat vége közötti szakaszban az összes-et tartalmazó mondatokéhoz képest. Aszerzok arra következtettek, hogy mivel az eredmények szerint a szemantikai meghatározottságú kifejezésekhez kötheto interpretációs folyamatok gyorsabban lezajlottak, mint a skaláris, tehát pragmatikai értelmezést is megkívánó kifejezések esetében, a moduláris modell megfeleloen megragadja az elme által elvégzett szemantikai és pragmatikai inferenciális értelmezési folyamatok közötti különbséget.