3.2.3. Páneurópai folyosók Magyarországon

• A IV. folyosó az osztrák és szlovák határtól Budapesten keresztül Románia felé halad, 487 km vasútvonalat és 410 km közutat tartalmaz.
• Az V. folyosó a délnyugati országhatártól északkeleti irányban halad. A fő ág Szlovénia, az V/B és V/C ág Horvátország felől lépi át az országhatárt, és Budapesten egyesülve folytatódik Ukrajna felé. A vasúthálózat 996 km, a közúthálózat 784 km hosszú.
• A VII. folyosó a Duna Ausztriától Romániáig terjedő vízi útja, mely magyarországi szakaszának hossza 378 km.
• A X. folyosó X/B ága Budapestről indul, Szerbia határáig a vasúti szakaszok hossza 156 km, a közúti szakaszoké 171 km

 

search

34. ábra: Magyar TEN-T hálózat

Tartalomjegyzék

• Közlekedésföldrajz KOKGA630
• Impresszum
• Bevezető
• chevron_right1. Természeti tényezők, népesség
  • chevron_right1.1. A Föld felépítése
    • 1.1.1. Kőzetburok (litoszféra)
    • 1.1.2. Vízburok (hidroszféra)
    • 1.1.3. Légkör (atmoszféra)
    • 1.1.4. Bioszféra
  • chevron_right1.2. Éghajlat
    • 1.2.1. Éghajlat összetevői, övezetei
    • 1.2.2. Ingadozások
    • 1.2.3. Az éghajlat, mint kockázati tényező
  • chevron_right1.3. Népesség, kultúra
    • 1.3.1. Népesség összetétele, elterjedése
    • 1.3.2. A népesség nagysága, területi eloszlása
    • 1.3.3. A népesség dinamikája, migráció
    • 1.3.4. A kultúra, nyelv, vallás
• chevron_right2. Gazdaság térbeli szerveződése, elvi modellek
  • chevron_right2.1. Települések
    • 2.1.1. Település formák
    • 2.1.2. Urbanizáció
    • 2.1.3. Urbanizációs trendek
  • 2.2. A régiók klasszifikációja
  • 2.3. Globalizáció értelmezése, megjelenése
  • chevron_right2.4. A világgazdaság térszerkezete
    • 2.4.1. Többpólusú világgazdaság
    • 2.4.2. A mai világgazdaság felépítése
    • 2.4.3. Az Európai Unió ipara, nagy iparvidékei
  • 2.5. Az infrastruktúra szerepe a területi fejlődésben
  • chevron_right2.6. Térbeli gazdasági modellek és elméletek
    • 2.6.1. Telephely elméletek
    • 2.6.2. Wallerstein-féle centrum-periféria modell
• chevron_right3. A közlekedés gazdaságföldrajzi jellemzői
  • chevron_right3.1. Közlekedési áramlatok és hálózatok felépítése
    • 3.1.1. Csomóponti régiók
    • 3.1.2. Áramlástípusok, szállítási módok
    • 3.1.3. A közlekedési hálózatok térbeli jellegzetességei
  • chevron_right3.2. Az európai közlekedési folyosók hálózata
    • 3.2.1. A TEN-T hálózat
    • 3.2.2. A páneurópai közlekedési folyosók
    • 3.2.3. Páneurópai folyosók Magyarországon
  • chevron_right3.3. Magyarország közlekedési infrastruktúrája
    • 3.3.1. A hazai úthálózat strukturális jellemzői
    • 3.3.2. Az országos közutak állapota, minőségi jellemzői
    • 3.3.3. Az országos közutak forgalma
    • 3.3.4. A települések elérhetősége
    • 3.3.5. Vasúthálózat
  • 3.4. Hazai helyi és regionális közlekedés
  • 3.5. A hazai gépjárműállomány jellemzői
  • chevron_right3.6. Közlekedéspolitika
    • 3.6.1. Az EU közös közlekedéspolitika alapelvei
    • 3.6.2. A piac egyesítése
  • 3.7. Logisztikai szempontból kiemelt jellemzők
• chevron_right4. Térképek, helymeghatározás
  • 4.1. Térképes helymeghatározás
  • 4.2. Globális helymeghatározó rendszerek (GPS):
• Irodalomjegyzék:
• chevron_rightMellékletek
  • 1. sz. melléklet: Magyarországi határátkelőhelyek
  • 2. sz. melléklet. A világ legnagyobb konténer kikötői (2010. TEU)
  • 3. sz. melléklet. A helyi tömegközlekedés fontosabb adatai megyénként (2011)

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 304 6

A jegyzet anyaga a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar tantervéhez igazodva a logisztikai és a közlekedési mérnökképzés Közlekedésföldrajz (KOKGA630) c. tárgyának segédanyaga, elsődlegesen az előadásokhoz kapcsolódó kiegészítő információk írott gyűjteménye. Az ebben a formában tárgyalt anyag részben a középiskolai földrajzi ismeretek tömörített, ugyanakkor speciális közlekedési utalásokkal bővített változata, aminek elsődlegesen az volt a célja, hogy az ezen a téren eltérő képzettségű hallgatókat „közös alapokra” helyezze (természetföldrajzi rész). Az anyag másik része, a gazdaságföldrajzi rész (ezen belül kiemelten a társadalom-, illetve a közlekedésföldrajzi rész) a szakirányú képzettséghez szükség földrajzi ismereteket gyűjti össze strukturált formában. Itt szükséges külön kihangsúlyozni, hogy az anyagban a közlekedési vonatkozások nem úgy jelennek meg, mint más hasonló című, de nem közlekedésieknek szánt anyagokban, aminek az a magyarázata, hogy karunkon számos más közlekedési és logisztikai tárgy keretében a közlekedési rendszerek felépítéséről, működésük és működtetésük tervezési és operatív kérdéseiről már részletes információhoz jutottak, illetve jutnak. Ezért itt inkább a földrajz - természet, társadalom, gazdaság középpontú - számunkra is releváns vetületei kerülnek ismertetésre. A konkrét adatok és példák tekintetében a közlekedési rész alapvetően hazai, illetve európai léptékű, míg az általánosabb földrajzi részek globális vonatkozásúak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nagy-kozlekedesfoldrajz//