Nagy Zoltán

Közlekedésföldrajz


Térképes helymeghatározás

Már az ókori görögöket is foglalkoztatta a világ kialakulása, Nap és a Föld egymáshoz való viszonyulása, a Föld mérete, alakja, milyensége. Az ezután következő évszázadokban jelentősebb, fizikai, illetve matematikai számításokkal alátámasztott, Földről alkotott nézet nem született. A középkorban a térképészet középpontjában a teológiai világkép állt, így folyton változott a világkép meghatározása is. Egyetlen közös pontja talán az maradt ezeknek a változatoknak, hogy mindegyik középpontjában a Szent Város, azaz Jeruzsálem állt. A XV. század elejétől a XVIII. század végéig tartott az az időszak, ami a portugálok és a spanyolok utazásaival, hajózási útjaival kezdődött. Hozzájuk csatlakoztak később az angolok, hollandok, majd a franciák. Ez idő alatt számos olyan szigetet, kontinenst, területet fedeztek fel, amelyekről az idáig a létezést sem tudták, bár ezeknek a földeknek a legnagyobb része lakosokkal teli volt. A leginkább ismert és híres ilyen felfedező expedíció talán a Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződő út, amely során felfedezte Amerikát, bár akkor ő még azt hitte, India partjait érte el. Később Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy a földrész, melyet Kolumbusz haláláig Ázsiának hitt, valójában egy, eddig ismeretlen kontinens, Dél- és Közép-Amerika, amelyet így róla neveztek el.

Közlekedésföldrajz

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 304 6

A jegyzet anyaga a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar tantervéhez igazodva a logisztikai és a közlekedési mérnökképzés Közlekedésföldrajz (KOKGA630) c. tárgyának segédanyaga, elsődlegesen az előadásokhoz kapcsolódó kiegészítő információk írott gyűjteménye. Az ebben a formában tárgyalt anyag részben a középiskolai földrajzi ismeretek tömörített, ugyanakkor speciális közlekedési utalásokkal bővített változata, aminek elsődlegesen az volt a célja, hogy az ezen a téren eltérő képzettségű hallgatókat „közös alapokra” helyezze (természetföldrajzi rész). Az anyag másik része, a gazdaságföldrajzi rész (ezen belül kiemelten a társadalom-, illetve a közlekedésföldrajzi rész) a szakirányú képzettséghez szükség földrajzi ismereteket gyűjti össze strukturált formában. Itt szükséges külön kihangsúlyozni, hogy az anyagban a közlekedési vonatkozások nem úgy jelennek meg, mint más hasonló című, de nem közlekedésieknek szánt anyagokban, aminek az a magyarázata, hogy karunkon számos más közlekedési és logisztikai tárgy keretében a közlekedési rendszerek felépítéséről, működésük és működtetésük tervezési és operatív kérdéseiről már részletes információhoz jutottak, illetve jutnak. Ezért itt inkább a földrajz - természet, társadalom, gazdaság középpontú - számunkra is releváns vetületei kerülnek ismertetésre. A konkrét adatok és példák tekintetében a közlekedési rész alapvetően hazai, illetve európai léptékű, míg az általánosabb földrajzi részek globális vonatkozásúak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nagy-kozlekedesfoldrajz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave