Ennek a kérdésnek azt az oldalát vizsgáljuk meg, hogy a fejlett országbeli (a nemzetközi szakirodalomban általában „északi”-nak nevezett) szervezetek milyen tényezők figyelembevételével döntenek arról, hogy mely országokban dolgoznak. Az NGO-król kialakult pozitív közvélekedés szerint a civil szervezetek jellemzően a legszegényebb területeket célozzák meg tevékenységükkel, hajlandóbbak problémásabb országokban és terepen is dolgozni. Mindezt azonban az empirikus vizsgálatok csak részben támasztják alá (összefoglalta ezeket Aldashev–Navarra, 2014). Az eredmények azt igazolják, hogy ha a szervezetek által nyújtott támogatásokat akármelyik fejlettségi mutatóhoz kapcsoltan nézzük is (GDP, a szegénységben élők száma, Human Development Index), a legrászorultabb országokban koncentrálódnak, viszont nem jobban, mint a hivatalos fejlesztési támogatások (ODA). Másrészt bizonyos kontinenseken belül érvényesül a legszegényebb országok priorizálása, míg más kontinenseken nem feltétlenül. Az sem kimutatható, hogy a civil szervezetek a hivatalos donorokhoz képest hajlandóbbak lennének nehezebb, veszélyesebb környezetben, kevésbé demokratikus államokban jelen lenni és dolgozni. Az adatok és kutatások alapján valójában hasonló hajlandóságot mutatnak e tekintetben, mint a hivatalos donorok. Ez még inkább igaz, ha olyan pénzügyi támogatásokból dolgoznak, amit hivatalos donoroktól kaptak. Ilyen esetben a kutatók feltételezik, hogy a forrásokért a szervezetek között kialakuló szoros verseny miatt maximalizálni szeretnék egy újabb támogatás esélyét, például sikeres projektek felmutatásával, ami természetesen egy kisebb kihívást jelentő helyszínen nagyobb valószínűséggel lehetséges. Emellett az elemzések alapján a civilek is ‒ úgy, mint a donorállamok ‒, szívesebben mennek olyan országokba, amelyek baráti viszonyt ápolnak hazájukkal, vagy összeköti őket a régi koloniális múlt, a közös nyelv vagy a vallás. Ami viszont, úgy tűnik, nincs hatással a célország kiválasztására, az az, hogy saját országuk milyen gazdasági viszonyt ápol a recipiens országgal, ami általában a donorállamok döntését viszont jellemzően befolyásolja.