Kiss Judit (szerk.)

Nemzetközi segélyezés a 21. század elején

Új irányok, új lehetőségek


Hol fejlesztenek a civilek?

Ennek a kérdésnek azt az oldalát vizsgáljuk meg, hogy a fejlett országbeli (a nemzetközi szakirodalomban általában „északi”-nak nevezett) szervezetek milyen tényezők figyelembevételével döntenek arról, hogy mely országokban dolgoznak. Az NGO-król kialakult pozitív közvélekedés szerint a civil szervezetek jellemzően a legszegényebb területeket célozzák meg tevékenységükkel, hajlandóbbak problémásabb országokban és terepen is dolgozni. Mindezt azonban az empirikus vizsgálatok csak részben támasztják alá (összefoglalta ezeket Aldashev–Navarra, 2014). Az eredmények azt igazolják, hogy ha a szervezetek által nyújtott támogatásokat akármelyik fejlettségi mutatóhoz kapcsoltan nézzük is (GDP, a szegénységben élők száma, Human Development Index), a legrászorultabb országokban koncentrálódnak, viszont nem jobban, mint a hivatalos fejlesztési támogatások (ODA). Másrészt bizonyos kontinenseken belül érvényesül a legszegényebb országok priorizálása, míg más kontinenseken nem feltétlenül. Az sem kimutatható, hogy a civil szervezetek a hivatalos donorokhoz képest hajlandóbbak lennének nehezebb, veszélyesebb környezetben, kevésbé demokratikus államokban jelen lenni és dolgozni. Az adatok és kutatások alapján valójában hasonló hajlandóságot mutatnak e tekintetben, mint a hivatalos donorok. Ez még inkább igaz, ha olyan pénzügyi támogatásokból dolgoznak, amit hivatalos donoroktól kaptak. Ilyen esetben a kutatók feltételezik, hogy a forrásokért a szervezetek között kialakuló szoros verseny miatt maximalizálni szeretnék egy újabb támogatás esélyét, például sikeres projektek felmutatásával, ami természetesen egy kisebb kihívást jelentő helyszínen nagyobb valószínűséggel lehetséges. Emellett az elemzések alapján a civilek is ‒ úgy, mint a donorállamok ‒, szívesebben mennek olyan országokba, amelyek baráti viszonyt ápolnak hazájukkal, vagy összeköti őket a régi koloniális múlt, a közös nyelv vagy a vallás. Ami viszont, úgy tűnik, nincs hatással a célország kiválasztására, az az, hogy saját országuk milyen gazdasági viszonyt ápol a recipiens országgal, ami általában a donorállamok döntését viszont jellemzően befolyásolja.

Nemzetközi segélyezés a 21. század elején

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 344 2

"Kiss Judit és szerzőtársainak könyve igazi hiánypótló munka. Egyrészt, mert több mint 10 éve nem jelent meg nemzetközi fejlesztési segélyezéssel foglalkozó magyar nyelvű tudományos kötet. Másrészt a könyv több olyan témát is tárgyal, amelyek eddig nem szerepeltek a hazai tudományos kutatásokban. Ilyenek az innovatív finanszírozás, a "post-development", a civil szervezetek szerepe, továbbá az új, nem tradicionális donorok (mint például Kína vagy India) motivációi és hatása a nemzetközi fejlesztési rendszerre. Ezek mind olyan témák, amelyek jelentős új eredményekkel járulnak hozzá a magyar fejlődéstanulmányok több évtizedes hagyományaihoz.

A kötet rendkívül hasznos lehet a felsőoktatásban, különösen a nemzetközi kapcsolatok mesterképzésein, de a nemzetközi fejlesztéssel foglalkozó gyakorlati szakemberek is sokat meríthetnek belőle."

Szent-Iványi Balázs (Aston University és Budapesti Corvinus Egyetem)

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-nemzetkozi-segelyezes//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave