Török Ádám, Szanyi Miklós (szerk.)

Trendek és töréspontok

Világgazdasági tükör


Az USA világgazdasági térvesztése: America is NOT the first?!

Az amerikai–kínai kereskedelmi konfliktus mögött azonban ténylegesen Kína világgazdasági s ezen belül az USA piacán való térnyerése, illetve az USA világgazdasági térvesztése, versenyképességének csökkenése, a két világhatalom versenye áll. Ezt illusztrálja, hogy 1948 és 2017 között az USA világexporton belüli részesedése 21,6%-ról 9,0%-ra csökkent, míg Kínáé 0,9%-ról 13,2%-ra emelkedett (10.16. ábra), s ezzel a világ vezető exportőrévé vált. A világ 1. számú gazdasági hatalmának aligha van ínyére ez a gazdasági térvesztés. Ráadásul ma már azzal sem lehet a helyzetet menteni, hogy igaz, hogy Kína roppant dinamikával növelte kivitelét, de az áruösszetétel nem egy fejlett gazdaságot mutat. Ugyanis a kínai exportban egyre növekszik a magasan feldolgozott, technológiaintenzív termékek aránya (ez 2016-ban már 60% volt). Kína ma már nemcsak összeszerelő tevékenységet végez, jelentős mértékben növelte a hazai eredetű hozzáadottérték-tartalmat exportján belül, s 2000 és 2017 között közel megnégyszerezte a világ feldolgozotttermék-kivitelén belüli részesedését (4,7%-ról 17,8%-ra), ami példa nélküli a világgazdaság történetében, míg az USA itt is térvesztést volt kénytelen elviselni (részesedése 13,8%-ról 9,4%-ra csökkent) (10.2. táblázat). Az aligha vigasztalja az USA-t, hogy a világimporton belüli részaránya 1948 óta változatlan, 13,7% volt 2017-ben, s továbbra is világelső, bár Kína 10,5%-os részarányával a közelébe került (10.17. ábra).

Trendek és töréspontok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 354 1


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

„Ajánlót írni amolyan képzeletbeli, barátságos megszólítása a könyvet böngésző Olvasónak. Meghívás párbeszédre, együtt gondolkodásra, vitatkozásra. A Világgazdasági Tudományos Tanács 2018-ban történt újraalapítása a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére maga is e cél érdekében történt. Próbáljuk közösen megérteni a sorsunkat meghatározó világgazdasági folyamatokat! Vitassuk meg a szakemberek által felvázolt problémák szakpolitikai tanulságait!

A meghívó kétségtelenül szelektív, elsősorban azoknak szól, akik nem feltétlenül a saját nézeteiket szeretnék megerősíteni az olvasás során, hanem készek eltérő nézőpontok mérlegelésére. A kötetbe szerkesztett tanulmányok a közgazdászok Szent Gráljának: a gazdasági fejlődésnek különösképpen izgalmas kérdéseire keresnek válaszokat. Hogyan kapcsolódnak a műszaki fejlődés során végbement technológiai forradalmak a hosszú távú gazdasági ciklusokhoz? Miképpen tudjuk ösztönözni a gazdaságban zajló innovációs folyamatokat? Mik lehetnek a titkai a gazdasági növekedés különleges mintázatainak, Japán és Dél-Korea felzárkózásának, Kína nagy ugrásának? Milyen okokkal magyarázhatók a kudarcok, a lemaradások és visszaesések? Létezik-e a közepes jövedelem csapdája, és hogyan lehet belőle kimenekülni? Mi történik és mi fog történni az orosz gazdaságban? Milyen hatása lehet a világgazdaságra az ott várható fejleményeknek? Mi történik a világkereskedelemben a globalizálódó világban, amikor újraélednek a bezárkózást és protekcionizmust erősítő kereskedelempolitikai reflexiók?

Kedves megszólított Olvasó! Kérem, ha izgalmasnak tartja a kérdéseket, olvassa el a könyvet, és kövesse az MTA Világgazdasági Intézet honlapján a remélhetően folytatódó vitasorozat további előadásait és hozzászólásait!”

Fazekas Károly, főigazgató, MTA KRTK

„A kötet a 2017-ben újjászervezett Világgazdasági Tudományos Tanács munkálatainak első terméke. A Tanács a korábbi szervezési struktúrát és működési gyakorlatot újította fel, ami az MTA Világgazdasági Intézete mellett működött, s a nemzetközi gazdasági elemzések megvitatásában és a gyakorlati politikai válaszok kidolgozásában a különféle akadémiai, egyetemi, vállalati és kormányzati szervek szakértőit tömörítette. Hagyományosan törekedett a szűk kormányzati és politikai érdekeken túllépni, a kérdéseket a maguk komplexitásában és ellentmondásosságában közelíteni, az érdekek ütköztetésével és sokszínűségének elismerésével biztosítani az össznemzeti érdekeknek megfelelő válaszok kialakítását.

A kötet három fő témát elemez. Kiemelendő az innováció komplex megközelítése. Az innováció fő hajtóereje a piaci verseny, ugyanakkor feltételezi a szereplők együttműködését, valamint a társadalmi, intézményi és politikai rásegítést. Magyarország számára mind felzárkózás, mind a jövőbeni kapcsolatok szempontjából különösen érdekes a kínai és az orosz modell jövője: hogyan képes Kína a legfejlettebb országok sorába lépni, s milyen esélye van Oroszországnak arra, hogy globálisan versenyző gazdasággá váljon? Az elmúlt időszakban a világkereskedelem ingatagsága és egyensúlyproblémai fokozódtak, ami súlyos feszültségek és bizonytalanságok forrása. A kereskedelmi háborúk, különösen Kína és az USA között súlyos fenyegetést jelentenek a világgazdaságnak, egyúttal a rendkívül nyitott magyar gazdaságnak is.

A tanulmányokat magas elméleti színvonal és a gyakorlati orientáltság jellemzi. Igazolják, hogy nem megalapozottak azok a hiedelmek és vélemények, amelyek kétségbe vonják az akadémiai hálózat − és általában a társadalomtudományi kutatások − színvonalát és hasznosságát.”

Palánkai Tibor

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanyi-torok-trendek-es-torespontok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave