Török Ádám, Szanyi Miklós (szerk.)

Trendek és töréspontok

Világgazdasági tükör

Az okokról

Célszerű itt visszakanyarodni Baldwin (2019) terminológiájához, és leszögezni, hogy a fejlett országok, és véleményem szerint néhány fejlődő is (Kína, Oroszország – ezek az országok szintén témái voltak a VTT 2018. évi tanácskozásainak), bár eltérő módon és okok miatt, de diszrupciós állapotban vannak. Visszatérhetünk Williamsonhoz (1996) is, elképzelhető, hogy a nyugat globalizációjának újabb hulláma önmagában hordozhatta annak végét is, azzal, hogy nyerteseket és veszteseket teremtett. Mielőtt a nyertesekre és a vesztesekre kitérnék, egy rövid utalást mindenképpen megér Ferguson (2011) könyve, amely azt magyarázva, hogyan vált a nyugat a 15. századot követően a világ legfejlettebb részévé, egyben arra is utal, hogy azokban az előnyökben (verseny, tudomány, a tulajdon védelme, modern orvoslás, konzumerizmus, munkaetika), amelyek együttesen kiemelték, már nincs egyedül; nem kell természetesnek vennünk, hogy a Nyugat lesz a következő évszázadokban is a legerősebb centrum. E rövid kerülő után, visszatérve a nyertesekre és a vesztesekre, Milanovic (2016) elefánt-, illetve Piketty, Saez és munkatársai (2018) később Loch Ness-i szörnyként emlegetett összegző ábráiból világosan kiderül, hogy ha a világ mint egész jövedelemeloszlását vizsgáljuk, az első decilistől egészen a hetedikig, a Milanovic-féle 1988–2008 időszakban, illetve az ötödikig a Piketty és szerzőtársai által vizsgált 1980–2016 időszakban, a jövedelmek dinamikusan nőttek (a számbavételi és módszertani különbségekkel most szándékosan nem foglalkozom, mert mondanivalóm szempontjából ezeknek most kisebb a jelentősége), ezt követően a dinamikában számottevő hanyatlás van, és csak a legfelső ventilis és percentilis környékén „áll helyre”, sőt ugrik ki jövedelemnövekmény újra. Napjainkra egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy az elmaradó jövedelmi dinamika Európában és az Egyesült Államokban elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű csoportokat sújtotta. Amerikában a jövedelmi különbségek az oktatáshoz, egészségügyhöz való kevésbé egyenlő hozzáférés, valamint az adórendszer kevésbé progresszív volta miatt szélsőségesebben növekedtek, mint Európában.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 354 1

Gazdaság Szabadon elérhető kiadványok

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

„Ajánlót írni amolyan képzeletbeli, barátságos megszólítása a könyvet böngésző Olvasónak. Meghívás párbeszédre, együtt gondolkodásra, vitatkozásra. A Világgazdasági Tudományos Tanács 2018-ban történt újraalapítása a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére maga is e cél érdekében történt. Próbáljuk közösen megérteni a sorsunkat meghatározó világgazdasági folyamatokat! Vitassuk meg a szakemberek által felvázolt problémák szakpolitikai tanulságait!

A meghívó kétségtelenül szelektív, elsősorban azoknak szól, akik nem feltétlenül a saját nézeteiket szeretnék megerősíteni az olvasás során, hanem készek eltérő nézőpontok mérlegelésére. A kötetbe szerkesztett tanulmányok a közgazdászok Szent Gráljának: a gazdasági fejlődésnek különösképpen izgalmas kérdéseire keresnek válaszokat. Hogyan kapcsolódnak a műszaki fejlődés során végbement technológiai forradalmak a hosszú távú gazdasági ciklusokhoz? Miképpen tudjuk ösztönözni a gazdaságban zajló innovációs folyamatokat? Mik lehetnek a titkai a gazdasági növekedés különleges mintázatainak, Japán és Dél-Korea felzárkózásának, Kína nagy ugrásának? Milyen okokkal magyarázhatók a kudarcok, a lemaradások és visszaesések? Létezik-e a közepes jövedelem csapdája, és hogyan lehet belőle kimenekülni? Mi történik és mi fog történni az orosz gazdaságban? Milyen hatása lehet a világgazdaságra az ott várható fejleményeknek? Mi történik a világkereskedelemben a globalizálódó világban, amikor újraélednek a bezárkózást és protekcionizmust erősítő kereskedelempolitikai reflexiók?

Kedves megszólított Olvasó! Kérem, ha izgalmasnak tartja a kérdéseket, olvassa el a könyvet, és kövesse az MTA Világgazdasági Intézet honlapján a remélhetően folytatódó vitasorozat további előadásait és hozzászólásait!”

Fazekas Károly, főigazgató, MTA KRTK

„A kötet a 2017-ben újjászervezett Világgazdasági Tudományos Tanács munkálatainak első terméke. A Tanács a korábbi szervezési struktúrát és működési gyakorlatot újította fel, ami az MTA Világgazdasági Intézete mellett működött, s a nemzetközi gazdasági elemzések megvitatásában és a gyakorlati politikai válaszok kidolgozásában a különféle akadémiai, egyetemi, vállalati és kormányzati szervek szakértőit tömörítette. Hagyományosan törekedett a szűk kormányzati és politikai érdekeken túllépni, a kérdéseket a maguk komplexitásában és ellentmondásosságában közelíteni, az érdekek ütköztetésével és sokszínűségének elismerésével biztosítani az össznemzeti érdekeknek megfelelő válaszok kialakítását.

A kötet három fő témát elemez. Kiemelendő az innováció komplex megközelítése. Az innováció fő hajtóereje a piaci verseny, ugyanakkor feltételezi a szereplők együttműködését, valamint a társadalmi, intézményi és politikai rásegítést. Magyarország számára mind felzárkózás, mind a jövőbeni kapcsolatok szempontjából különösen érdekes a kínai és az orosz modell jövője: hogyan képes Kína a legfejlettebb országok sorába lépni, s milyen esélye van Oroszországnak arra, hogy globálisan versenyző gazdasággá váljon? Az elmúlt időszakban a világkereskedelem ingatagsága és egyensúlyproblémai fokozódtak, ami súlyos feszültségek és bizonytalanságok forrása. A kereskedelmi háborúk, különösen Kína és az USA között súlyos fenyegetést jelentenek a világgazdaságnak, egyúttal a rendkívül nyitott magyar gazdaságnak is.

A tanulmányokat magas elméleti színvonal és a gyakorlati orientáltság jellemzi. Igazolják, hogy nem megalapozottak azok a hiedelmek és vélemények, amelyek kétségbe vonják az akadémiai hálózat − és általában a társadalomtudományi kutatások − színvonalát és hasznosságát.”

Palánkai Tibor

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanyi-torok-trendek-es-torespontok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero