Czigler István

A figyelem pszichológiája


Egyetlen, foltszerű területre tudunk csak figyelni?

Lehet-e a figyelt területen belül diszkontinuitás, vagy a figyelt terület mindig egybefüggő? Hosszú ideig nem voltak olyan érvek, melyek a többszörös figyelmi fókusz lehetőségére utaltak. Eriksen „zaj/kompatibilitás” módszerének egy speciális alkalmazása megmutatja, lehet olyan helyzet, amikor a figyelem két, egymáshoz nem kapcsolódó területre irányul. Az Eriksen-kísérlet a reakcióidőt zavaró elemek függvényében vizsgálja: nő-e a reakcióidő, ha a zavaró ingerelem ellentétes választ igényelne (ha célinger lenne), illetve serkenti-e a válaszadás sebességét, ha az azonosat. Kramer és Hahn (1995) kísérletében a kísérlet betű-összeméréses típusát alkalmazták. Ha a két betű azonos volt (pl. H H), az egyik gombot kellett lenyomni, ha eltérőek, (pl. S H), a másikat. A zavaró inger a célingerek között jelent meg (8. ábra). Ha a figyelmi fókusz megosztható, lehet olyan eset, amikor elmarad a zavaró hatás, azaz a két helyzetben a reakcióidő nem tér majd el. Ha viszont a figyelmi fókusz egységes, az alternatív válaszhoz tartozó zavaró ingerelemnek megmutatkozik a zavaró hatása. Ha a szokványos módon jelenítik meg az ingereket, azaz felvillannak a betűk, vagy úgy is mondhatjuk, új objektumok jelennek meg a mezőben, valóban lelassul az „azonos” reakcióidő az alternatív válaszhoz tartozó zavaró ingerre. A már bemutatott szegmentumkialvásos ingermegjelenítési mód viszont a figyelt terület megoszthatóságát mutatja. A mezőben először olyan ábrák jelennek meg, melyek kijelölik az ingerelemek potenciális helyét, és tartalmazzák mindazokat a szegmentumokat, melyekből az ingerként használt betűk előállíthatók. Az inger úgy jelenik meg, hogy egyes szegmentumok eltűnnek. Új objektum tehát ilyenkor nem kerül a látótérbe, csak egyes objektumok átalakulnak. Ilyen ingerlési feltételek mellett a középen megjelenő irreleváns elem nem befolyásolja a reakcióidőt. Az eredmények úgy interpretálhatók, hogy a középen megjelenő objektum hatására egységes figyelmi terület alakul ki. Amikor viszont nem jelenik meg új objektum, képesek vagyunk megosztani a figyelem fókuszába eső területet.

A figyelem pszichológiája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 453 1

A figyelem a pszichológia szinte valamennyi jelenségkörében szerepel. Biztosítja, hogy magatartásunk irányításában a környezet éppen fontos vonatkozásai kapjanak döntő szerepet. Figyelmi működés szabályozza, hogy a tárgyakban, eseményekben gazdag világ ne terhelje túl az észlelő rendszereket, de figyelmi működések szabályozzák azt is, hogy a mozgások kivitelezését ne zavarják egymásnak ellentmondó utasítások. Figyelemről beszélünk akkor, amikor hosszabb ideig kell fenntartani a teljesítmény magas szintjét, esetleg egy éppenséggel „unalmas" helyzetben. A megismerési és viselkedésszervezési folyamatokban betöltött szerepe miatt a figyelem a kísérleti pszichológia egyik központi területe. A könyv legfontosabb célja, hogy bemutassa azokat az elméleti kereteket, melyek a figyelem kísérleti kutatásait vezérlik. Ahol erre lehetőség van, bemutatjuk azokat az idegrendszeri mechanizmusokat, melyek megalapozzák a figyelmi jelenségeket. A könyvben hangsúlyt kapnak a kutatások módszertani kérdései, de szó esik a gyakorlati alkalmazásokról is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/czigler-a-figyelem-pszichologiaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave